Két kisvasútvállalat „betört” a piacra
Az állam vagy az önkormányzatok mindkét céggel köthetnek közszolgáltatási szerződést, tarifaképzésük pedig összehasonlítási alapot ad a MÁV-éhoz és a GYSEV-éhez. Érvényessé váltak rájuk is a hazai vasutakra vonatkozó előírások, ez azért is fontos, mert e cégek – számos más keskeny nyomtávú vasúttal együtt – eddig is működtek. A hivatalnál nyolc különböző, keskeny nyomtávú vasúti szolgáltatásokhoz kötődő engedélykérelem áll elbírálás alatt, továbbá öt országos érvényű terherszállítási kérelem.
„Az uniós csatlakozással megugrott a romániai határon keresztüli áruforgalom, s a mostani tendenciák alapján könnyen megkétszereződhet” – válaszolt lapunknak Antal Dániel. Azonban ehhez le kell bontani azokat a határátlépést nehezítő, jórészt adminisztratív akadályokat, amelyek az előző rendszerből maradtak meg. Ebben a hivatal igyekszik segítséget nyújtani, de a politikai akaratnak kormányközi megállapodáson kell megszületnie.
Az elmúlt év utolsó negyedében és éves szinten is kedvezően alakult a hazai áruszállítás helyzete. A területet erős szezona-litás jellemzi – az év utolsó három hónapjában szállítják a gabona és a cukorrépa meghatározó részét –, de ilyen összehasonlításban is erősödött a hazai vasút. Nőtt a közúti áruszállítás is, de csökkent a vasút térvesztése. A tendencia egyébként 2004 eleje óta tart. Antal Dániel kedvezőnek minősítette a piacszerkezet alakulását is. Az erre képzett, nemzetközileg használt mutató alapján egyre könnyebb belépni a hazai vasútpiacra, ahol így csökkent a nagy felhasználók kiszolgáltatottsága. A mutató utolsó negyedéves javulását konkrétan az váltotta ki, hogy – mint beszámoltunk róla – két új szereplővel bővült a piac. Még kedvezőbb, hogy az áruszállításon belül tovább nőtt az export részaránya. A hivatal egyébként megkezdte a vasúti pályahasználati díjak felülvizsgálatát. BHL
