Multicégek a felmelegedés ellen
Több mint száz vállalat, hatóság és szervezet indított kampányt az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése érdekében New Yorkban. A Columbia Egyetem által jegyzett kezdeményezéshez olyan amerikai cégek csatlakoztak, mint a General Electric (GE), az Alcoa, valamint a Citigroup. Az aláírók a legfőbb célként fogalmazták meg a szén-dioxid-kibocsátó technikák drágítását. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a káros anyagok kibocsátása drágább legyen a környezetkímélő technológiák alkalmazásánál.
A résztvevők megígérték, hogy csökkentik saját szennyezőanyag-emissziójukat. Mindez azért érdekes, mert az üvegházhatást okozó gázok több mint 75 százalékának a kibocsátásáért felelős Egyesült Államok – szemben az európai országokkal – nem hajlandó alávetni magát a mérséklést célzó nemzetközi kezdeményezéseknek. Azonban az elmúlt hónapokban számos olyan tanulmány látott napvilágot, amely a Föld felmelegedésének a felgyorsulását és az ebből fakadó károk drasztikus növekedését jósolta. A Handelsblatt szerint emiatt a legnagyobb kibocsátónak számító iparágakban növekedett a vállalatokra nehezedő nyomás azért, hogy tegyenek a felmelegedés ellen.
A GE 5,2 milliárdról 8,4 milliárd euróra növelte a környezetbarát termékek és szolgáltatások értékesítéséből származó bevételét a zöld üzletágak erősítésére épülő Ecomagination program 2005. májusi meghirdetését követő egy évben. A vállalat zöld üzletágának rendelésállománya pedig csaknem a kétszeresére, 14 milliárd euróra bővült – közölték kérdésünkre a cég magyarországi központjában. A GE azt is vállalta, hogy a következő tíz évben önkéntes alapon egy százalékkal a saját szén-dioxid-kibocsátását is csökkenti, noha a korábbi vállalati prognózis még az emisszió negyvenszázalékos növekedését vetítette előre.
Az Alcoa saját vállalását, miszerint az 1990. évi szén-monoxid-kibocsátását 2010-re 25 százalékkal csökkenti, már 2003-ra teljesítette. A cég szerint az Egyesült Államokban kilenc vállalat és négy kormányközi szervezet lobbizik a kormányzatnál, valamint a törvényhozásnál a környezetvédelmi lépésekért. Ezzel szeretnék megakadályozni a szén-dioxid-emisszió további növekedését, továbbá felgyorsítani az alacsony, illetve nulla szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok előállítását.
Nem véletlen, hogy az önkéntes vállalati megállapodás az USA-ban indult, ugyanis az Európai Unióban intézményesített formát kapott a klímavédelmi stratégia, a szén-dioxid-kvóták kereskedelmének keretében. Ebben közösségi szinten 9400, Magyarországról pedig 228 nagy tüzelőberendezéseket működtető vállalat vesz részt. A hazai cégek a 2008–2012-ben évente 30,733 millió tonna szén-dioxid-kibocsátási egységen osztozkodhatnak. Az eredeti cél az volt, hogy az EU-n belül ezen időszakra nyolc százalékkal – Magyarországon hat százalékkal – csökkenjen az emisszió az 1990-es szinthez képest. Azonban a tagországok környezetvédelmi miniszterei már arról is megállapodtak, hogy 2020-ra legalább 20 százalékos mérséklést érnek el.
Ehhez persze a közlekedés területén is mérsékelni kell az emissziót; ennek érdekében az Európai Bizottság február elején terjesztette elő arra vonatkozó javaslatát, hogy az autógyártó cégeknek 2012-re kötelező legyen az általuk forgalomba hozott új gépjárművek átlagos szén-dioxid-kibocsátását 130 gramm/kilométerre csökkenteni a jelenlegi 160 gramm/kilométer körüli szintről. A szigorítás oka, hogy az új gépjárművek emissziója kilenc év alatt csak 11-12 százalékkal lett kisebb, noha a gyártók korábban 25 százalékot vállaltak 2008-ig önkéntes alapon. Mindenesetre a lapunk által megkérdezett gépjárműipari szakemberek úgy vélekedtek: a szektor vállalatai nem tehetők egyedül felelőssé a közlekedési ágazat emissziójának a növekedéséért. Ugyanis az elmúlt években a kereslet egyre inkább a nagyobb méretű és teljesítményű gépkocsik irányába tolódott el, ezért az autógyárak inkább a kutatás-fejlesztés támogatását, valamint az alternatív üzemanyagok elterjesztését szorgalmaznák. Vannak kezdeményezések a légi közlekedés terén: a Lufthansa az év végéig egy olyan jegyárusítási rendszert dolgoz ki, amelynek keretében az utas a jegy árában önkéntesen felárat fizethet a klímavédelemre. NIG–TL
