Nyereséges volt tavaly az MTI

- Milyen évet zárt tavaly az MTI?

- Három veszteséges évet követően az MTI 2005-ben már nyereséges volt, és – az előzetes, nem auditált adatok szerint – 2006-ot is szerény, a tervezettel nagyjából megegyező, 7,26 millió forintos nyereséggel zárta. A teljes bevétel 4,294 milliárd, az összes kiadás 4,270 milliárd forint volt, mindkét összeg körülbelül 100 millióval haladta meg a tervezettet.

- Mekkora része a bevételeknek az állami támogatás?

- Az állami alaptámogatásunk tavaly és az idén egyaránt 2,1 milliárd forint, a határon túli magyarok hírellátását további 50 millióval dotálja az állam, és 2006-ban – a választási események feldolgozására – az MTI egyszeri támogatásként 116,8 millió forintot kapott.

- A munkaviszonyok kifehérítése a Magyar Távirati Irodában is a tavalyi esztendő feladatai közé tartozott.

- Részben ez az oka, hogy a múlt évi 2,389 milliárd forintos személyi ráfordítás mintegy öt százalékkal több a tervezettnél. Az MTI tavaly január 1-jén 338, december 31-én pedig 378 főt foglalkoztatott. A kifehérítés két és fél éves program volt, 2006 elejére már csak egyes szerkesztőségi területeken maradtak jogilag tisztázatlan viszonyok.

- A piaci bevételek hogyan változtak az előző évihez képest?

- Nőttek, főleg a kereskedelmi igazgatóság rugalmas értékesítési politikájának köszönhetően. Az MTI ma már nemcsak nagy hírcsomagokat árul, hanem különböző hírleválogatásokat is. Ily módon sok kisebb partnerrel sikerült előfizetői körünket bővíteni: részben az üzleti világban, részben az internetes portálok között. A médiapiacon az utóbbi években állandó értékesítési gondokkal küzdünk, több nagy vevőnket elveszítettük, így ebben a szegmensben az idén sem számítunk a bevételek növekedésére.

- Amit nyilván új termékekkel és szolgáltatásokkal kell ellensúlyozni.

- Így van. Az MTI – két mobilszolgáltatónál – megjelent WAP-on is, készít internetes rövidhíreket, és szolgáltat SMS-t, illetve MMS-t. Ezekből tavaly összesen több mint 30 millió forint bevételt értünk el. Egyre többen keresik az OTS (original text service) szolgáltatásunkat is, amelynek lényege, hogy az ügyfél közleményeit, illetve PR-anyagait az MTI csatornáin továbbítjuk. Új típusú szerződéseink közül megemlíteném azt, amelyet a Szabó Ervin könyvtárral kötöttünk: ennek értelmében a könyvtár termináljain az olvasók valamennyi nagy MTI-adatbázist elérhetik.

- Fotósszempontból az 56-os emlékév nagy durranás kellett, hogy legyen.

- Bevételeink a fotók esetében is növekedtek. Az MTI közel húsz szerkesztőségi fotóriportert foglalkoztat, rajtuk kívül Budapesten és vidéken is vannak szerződéses munkatársaink, egyikük – Szigetváry Zsolt – épp most nyert nagydíjat a World Press Photo pályázaton.

- A vezető hírügynökségek közül több már videókat is kínál, az MTI viszont még nem állt be a sorba.

- Európában nagyjából a hírügynökségek fele kínál videót, de például az ellenzők között van a német DPA, amely a kínálat ilyen irányú bővítésétől évek óta konzekvensen elzárkózik. A hosszú távú videostratégiáról, arról, hogy gyártson-e mozgóképet a hírügynökség, az MTI-ben is régóta folyik a vita: kétszer már elvetettük, de a helyzet változhat.

- A videók esetében még lehet vita, de az online jelenlétet, felteszem, mindenképpen erősíteniük kell.

- Internetes előfizetőink száma tavaly az előző évihez képest 30 százalékkal nőtt. A további bővülés lehetőségét elsősorban a szakmai, illetve céges portálokon, valamint az intraneteken való jelenlétünk erősítésében látom. Az MTI online reklámfelületeinek értékesítéséről nemrég két ügynökséggel kötöttünk szerződést, és ezek egyelőre beváltották a reményeket. Részben az online ügyfelek tematikus hírigényét szem előtt tartva két év alatt, több tízmillió forintos beruházással fejlesztettük ki új automatikus kódolási rendszerünket, amely a hírek osztályozásához nyújt hatékony szoftveres segítséget. A rendszer február óta működik, mintegy 1600 témakóddal.

- Az MTI-hírekkel a kibertérben úton-útfélen találkozunk, nagy részük nyilván nem „tiszta forrásból” származik. Mit tesznek a jogtalan felhasználás ellen?

- 2005 óta működik médiafigyelő osztályunk, amelynek jelenleg öt munkatársa van. Tavaly közel húsz esetben jártak eredménynyel felszólításaink: az illegális felhasználók szerződéses partnereink lettek. Egyetlen – helyi rádió ellen indított – per került csak a bíróság elé, ez most is tart.

- Ha már a bíróságnál tartunk: az utóbbi hetekben nagy port kavart, hogy a Google-ot több médium is támadta, amiért a kereső ellenszolgáltatás nélkül dobja ki a híreiket. Belgiumban a lapok meg is nyerték a pert.

- Hasonló ügyben az AFP is perli a Google-t. Az Európai Hírügynökségek Szervezete (EANA), amelynek tavaly óta elnökségi tagja vagyok, megfigyelőként jelen van a Google és a WAN (World Association of Newspapers) közötti nemzetközi tárgyaláson. Követjük tehát az eseményeket. Az MTI mindazonáltal ma nagyvonalú: a honlapunkon megjelenő híreket három nagy portál – a Hírkereső, a Hírstart és a Hírlista – szabadon használhatja, ez ellen egyelőre a kiadói partnereink sem tiltakoztak.

- A rádióknak mit kínál az MTI?

- A helyi rádiók általában a politikai hírekre fizetnek elő, ezeket nem csupán írott formában, de hangfájlként is megrendelhetik: komplett háromperces hírblokkokat kínálunk, amelyeket a saját stúdiónkban veszünk fel.

- Mi újság a külföldre irá-nyuló tájékoztatásban?

- Az idegen nyelvű tájékoztatásról azt mondhatom: takarékos, és alapjáraton működik. Jelenleg kizárólag angol nyelven készülnek hírek: naponta körülbelül 40 politikai, az MTI Eco Newson pedig további 30 gazdasági tudósítás.

- Elnöki megbízatása az idén jár le. Mik a tervei?

- Az új pályázaton, amelyet most nyáron írnak ki, én is indulni fogok.

92-ig a Figyelő Rt. igazgatótanácsának elnöke, 1991-ben a Világgazdaság főszerkesztője és szerkesztőbizottságának elnöke. Alapító főszerkesztője a Napi Gazdaságnak (1991) és a Teszt Magazinnak (1992–94), majd főszerkesztő a Magyar Hírlapnál (1994–96). 1996–98 között a HVG internetes kiadásának főszerkesztője, 1998–2000 között az Origo Kft., majd a Matávnet Kft. ügyvezető igazgatója. 2001–2002-ben az angol nyelvű Business Hungary főszerkesztője. 2002 óta a Magyar Távirati Iroda elnöke.

92-ig a Figyelő Rt. igazgatótanácsának elnöke, 1991-ben a Világgazdaság főszerkesztője és szerkesztőbizottságának elnöke. Alapító főszerkesztője a Napi Gazdaságnak (1991) és a Teszt Magazinnak (1992–94), majd főszerkesztő a Magyar Hírlapnál (1994–96). 1996–98 között a HVG internetes kiadásának főszerkesztője, 1998–2000 között az Origo Kft., majd a Matávnet Kft. ügyvezető igazgatója. 2001–2002-ben az angol nyelvű Business Hungary főszerkesztője. 2002 óta a Magyar Távirati Iroda elnöke.-->