Száz posta szűnik meg idén - az üzemeltetés magánkézbe kerülhet
Hétfőn nem nyitott ki 38 postahivatal a fővárosban, a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban, március elsején további 65-öt zárnak be - mondta el Tomecskó Tamás, a Magyar Posta (MP) Zrt. szóvivője az MTI-nek. Hozzátette: a posta törvény szerint egy településen 20 ezer lakosonként kell kötelezően fenntartani egy hivatalt.
A már bezárt, illetve a bezárandó posták olyan településeken, kerületekben találhatók, ahol a megmaradó hivatalok biztosítják a lakosság postai szolgáltatásokkal történő ellátást. Példaként említette, hogy Budapesten 9, Pécsett 2, Ózdon 2, Nyíregyházán 1, Gödön 1, Szombathelyen 1 postát szüntettek meg, míg többek között jövő csütörtökön már nem nyit ki további 7 budapesti, 1 móri, pásztói, tiszavasvári, illetve Marcali hivatal.
Tomecskó Tamás utalt arra, hogy a 14 ezer lakosú Sárbogárdon korábban összesen öt posta üzemelt, ám a törvény szerint mindössze 1-nek kellene, így pénteken már bezártak 2-öt. Budapesten 169 posta üzemel, ám a törvény szerint ennek csak a felére lenne szükség. A szóvivő szerint az idén 103 postahivatal bezárását tervezik, ami több mint 500 millió forint működési és fenntartási költség megtakarítást jelent a társaság számára.
Utalt arra, hogy a hivatalok bezárása része a hatékonyságjavító és költségcsökkentő programnak, amelyet a vállalat a postai szolgáltatások teljes liberalizációjára való felkészülés keretében évekkel ezelőtt indított el. Ennek keretén belül jövőre mintegy 1.000 posta üzemeltetését adják át vállalkozóknak. Jelenleg már mintegy 250 úgynevezett postamesterség működik magánkézben.
Az MP Zrt. a működő mintegy 2.800 postahivatal 88 százalékát saját maga üzemelteti. Ezzel az aránnyal az európai mezőny utolsó harmadában található a társaság, mivel például Ausztriában 69, Lengyelországban 67, Görögországban 46, Portugáliában 34, míg Írországban már mindössze 6 százalék a posta által közvetlenül működtetett hivatalok aránya.
Az elképzelések szerint 2009. január elsejétől valósulna meg a teljes postapiaci nyitás az Európai Unióban. Az Európai Bizottság már elkészítette az ágazat jövőjét szabályozó direktíva tervezetét, amely azonban gyakorlatilag változatlanul hagyja az egyetemes szolgáltatások tartalmát. Az EU-ban jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint hetente öt napon kell mindenkinek hozzáférést biztosítani a postai szolgáltatásokhoz, megfizethető áron.
A nemzeti postatársaságoknak úgy kellene ellátni ezt a feladatot, hogy közben a piacnyitás miatt elveszíthetik az annak finanszírozásához szükséges bevételeik nagy részét adó kiemelt ügyfeleiket. Tomecskó Tamás emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britanniában 2006. január elsején megnyitották a postai piacot, és azóta a korábbi monopóliumban lévő állami posta elvesztette 20 legnagyobb céges feladóját. A mintegy 170 milliárd forint árbevételű, és 6-7 milliárd forint adózás előtti nyereségű Magyar Posta nehéz helyzetbe kerülne, ha elvesztené akár csak 2-3 nagy küldemény feladóját.
A Magyar Postának évente 66-70 milliárd forintnyi bevétele van levélpostai szolgáltatásokból, ennek 80 százaléka az 50 gramm alatti küldeményekből származik, ebben a kategóriában még monopolhelyzetben van a vállalat. (MTI Eco)
