Alulértékeltek a kvóták

Magyarország nem kérte ki Brüsszelben a kiotói egyezmény alapján ingyen igényelhető szén-dioxid-kvótái egészét a Nemzeti kiosztási tervben (NTK) – hívta fel lapunk figyelmét a parlament energia-

albizottságának elnöke. Podolák György ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy az Európai Unióban 2005-ben felmérték a tagországok valós allokációs igényét, e szerint kétmillió tonnával több szén-dioxid-kibocsátásra tarthattott volna igényt Magyarország, mint amennyit akkor a környezetvédelmi tárca kért.

Ismertek természetesen a minisztérium érvei is. Persányi Miklós miniszter korábbi nyilatkozatai szerint az igényelt kvótamennyiség meghatározásánál különböző előrejelzéseket vettek figyelembe. A Mavir Zrt.-től kapott adatok alapján például az derült ki, hogy 2013-ig csupán évi 2 százalékkal nő a hazai villamosenergia-termelés.

Az Európai Bizottság április 18-ig hagyhatja jóvá a 2008–2012 közötti kvótakiosztásunkat. Az eddig elbírált 12 ország esetében csak egynek adta meg az igényelt kvótamennyiséget, a többinél 10-20 százalékos lefaragásról döntött. Ha Magyarországgal is így tesz, s emiatt nem tudunk belül maradni a megengedett károsanyag-kibocsátási határokon, akkor később majd pénzért kell megvásárolnunk azt a kvótamennyiséget, amihez egyébként ingyen is hozzájuthattunk volna. Az albizottsági elnök szerint a brüsszeli kvótalefaragáson nemigen lesz módunk változtatni, érdekérvényesítő erőnk eddig sem mutatkozott nagyobbnak, mint az EU15 országainak.

Mindez főleg a villamosenergia-iparunk számára lesz káros. Magyarország áramellátása importfüggő, vagyis növelni kellene a hazai termelést. Ismert, hogy a mátrai erőmű éppen egy új, lignittüzelésű blokk építésére készül. Kérdés azonban, hogyan hat a beruházói kedvére az, ha biztos lehet benne, hogy az erőmű üzemeltetése kvótavásárlási kötelezettségekkel is jár majd. (A társaság tulajdonosa, a német RWE vélhetőleg valóban kivár. Tavaly decemberben közzétett beruházói döntését azóta sem erősítette meg, holott információink szerint már a kivitelezőt is kiválasztotta.)

A kvótaszűke általában véve sem hozza előnybe a hazai energiatermelőket, de a többi iparvállalatot sem. A mátrai mellett más energiatermelő beruházások és iparitermelés-bővítések is előkészület alatt állnak, például növelné kapacitásait a Dunaferr is.

Nem tartja megvalósíthatónak a szennyezőanyag-kibocsátás erőltetett ütemű csökkentését maga a miniszterelnök sem. A március 9-i uniós csúcsértekezleten kijelentette, Magyarország 2020-ra nem tudja 20 százalékra növelni energiatermelésén belül a megújulók arányát, erről pedig éppen a csúcsértekezleten született megállapodás. (Most 6-7 százalék körüli az uniós átlag, a magyarországi 5 százalék fölötti.) Magyarország szerinte a kapacitások maximális növelésével legfeljebb 15-16 százalékot érhet el.

Nem pusztán magyarországi problémáról van szó. Podolák György szerint nem szerencsés azonos elvárásokat támasztani az unió korábbi 15 tagjával és az újakkal szemben. BHL

kedelmi periódusában 229 létesítmény évente átlagosan 31,66 millió kvótát kap.

kedelmi periódusában 229 létesítmény évente átlagosan 31,66 millió kvótát kap. aukció Eladásra kínálja a tulaj-donában lévő csaknem teljes szén-dioxid kibocsátási kvótát az állam, azaz 1,177 millió szén-dioxid-egységet. Az ügyletre március 26-án kerül sor, szükség szerint március 29-én is.

Az EU ETS felhasználható kibocsátási rendszerében a 2005–2007 közötti első periódusban évi 31,7 millió tonnának megfelelő kibocsátási egységet osztottak ki.-->