Gyurcsány: kiegyensúlyozott szöveget fogadtunk el - bölcs komromisszum született energiaügyben
Az Európai Unió és Magyarország számára egyaránt kedvező, bölcs kompromisszum született az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozóján a klímavédelemmel és a megújuló energiaforrások részesedésével kapcsolatban, a távlatos ökológiai célokat sikerült összeegyeztetni a nemzeti lehetőségekkel, az európai felelősséget a nemzeti felelősséggel - értékelte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az ülés pénteki befejeződését követően tartott sajtótájékoztatón.
Kifejtette: egyfelől született egy közös európai kötelezettségvállalás, hogy a megújuló erőforrásokból a 27 tagállam átlagában 20 százalékot kitevő arányú energiát fognak előállítani 2020-ra, ez azonban közvetlenül nem jelent nemzeti elkötelezettséget - utóbbira vonatkozóan az Európai Bizottság külön megállapodást köt a tagállamokkal, mint azt egy külön nyilatkozatban most meg is erősítette. A kecske és káposzta politikájáról van szó - fogalmazott Gyurcsány Ferenc -, "érjük el és fogalmazzuk meg kötelező jelleggel a közös ökológiai célokat, és védjük meg a nemzeti költségvetési fejlesztési érdekeket és a nemzeti döntési jogot".
Az uniós szintű 20 százalékon belül nincs uniós elköteleződés - erősítette meg a miniszterelnök, aki előző nap értésre adta, hogy szakértői számítások szerint Magyarország legfeljebb 15-16 százalékot tud elérni. Mint kifejtette, a magyar kezdeményezésre kiharcolt bizottsági nyilatkozat egyik célja annak kinyilvánítása: a brüsszeli testületnek nincs felhatalmazása arra, hogy ő állapítsa meg a nemzeti célt.
Megismételte: Magyarországnak ebben az ügyben határozott álláspontot kellett elfoglalnia, mert csak ahhoz, hogy 2013-ra meghaladja a 7 százalékos határt, legalább 45 milliárd forintos befektetésre van szükség. A megújuló energiaforrások arányának minden egy százalékpontos emelése a mai szintek szerint több mint 30 milliárd forint lenne - jelentette ki.
Gyurcsány Ferenc szerint szó nincs arról, hogy Magyarország nem elkötelezett abban: lehetőség szerint a megújuló energiaforrásokat használja energiatermelésre. A kérdés szerinte "arról szól, hogy képes-e az ország finanszírozni olyan kapacitások előállítását, amelyekkel a kitűzött arány elérhető". Figyelembe kell venni az így előállított energia árát is: ha például ma külföldről vásárol az ország villamos energiát, az ár egyharmada annak, mintha szélkerékből kellene előállítani. A lakosság védelme mellett ez versenyképességi kérdés is - szögezte le. Nem világos egyelőre, hogyan garantálhatja az EU, hogy a tagországok közötti további egyeztetések során sikerül létrehozni a minimálisan 20 százalékos arányt, jóllehet vezetői most már erre világos kötelezettséget vállaltak.
Gyurcsány Ferenc az MTI erre vonatkozó kérdésére elismerte, hogy néhány tagállam (például Málta vagy Luxemburg) egészen bizonyosan nem fogja elérni a szóban forgó részesedést, de rámutatott, hogy több tagországban (például Finnországban vagy Dániában) viszont már most e fölötti a megújuló források aránya.
Kiemelte: az Európai Bizottság nyilvánvalóan amellett fog érvelni, hogy minden nemzet vállalja a lehető legtöbbet. Egyfajta garancia szerinte az is, hogy az uniós szakértők úgy látják: ambiciózus, de semmiképpen nem irreális célkitűzésről van szó. A brüsszeli kompromisszum elérésének érdekében - magyar kezdeményezésre - ismét működött a visegrádi országok közti egyeztető mechanizmus, amelyhez Bulgária is csatlakozott - jelentette be Gyurcsány. Hozzátette: számozás tekintetében az unión belüli kisebbségből kellett elérni a kompromisszumot.
Méltatta a kormányfő az elnöklő Angela Merkel német kancellár elkötelezettségét is, amelynek szerinte hatalmas szerepe volt a megszületett döntésekben. Emlékeztetett Gyurcsány Ferenc arra, a csúcson megerősítették azt az elköteleződést is, hogy az EU előtt álló másfél évtizedben jelentősen csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. A csúcs résztvevői között általános a meggyőződés, hogy a globális klímavédelemben és a regionális energiapolitikában mérföldkő a most született megállapodás, mert ahhoz hasonló a Föld más régióiban egyelőre megközelítően sincs - mondta el a miniszterelnök.
Külön vita folyt arról, hogy milyen mértékben utaljanak a szövegben a nukleáris energiára. Ebben továbbra is meglehetősen megosztott az EU: Finnország, Franciaország és a kelet-közép-európai régió országai például inkább nyitottságot mutatnak ennek alkalmazása iránt, míg más országok, például Ausztria, inkább távolságtartást. Gyurcsány úgy értékelte, hogy kiegyensúlyozott szöveget fogadtak el, amely nem avatkozik be a nemzeti energiapolitikának ebbe a részébe.
Kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc elmondta: több felszólalásban szóba került az energiatermelők és szolgáltatók szétválasztásának témája. Nem minden résztvevő foglalt állást a kérdésben, de aki megszólalt, az támogatólag tette. A magyar álláspontot úgy foglalta össze: a kormány a hálózati és a termelési kapacitások szétválasztását szükségesnek tartja, a tulajdonosi szétválasztásra viszont nem vállal kötelezettséget. (MTI Eco)
