Integrált logisztikai feladatok
Jó példája lehet az üzletifolyamat-tervezés és az ahhoz szükséges támogató létesítménygazdálkodási rendszer integrációjára a Teva múlt év elején átadott gödöllői logisztikai központja – mondta el érdeklődésünkre Décsi Gábor, a létesítményt üzemeltető DirektMester Kft. ügyvezető igazgatója. A gyógyszergyártó cég 2004-ben döntött úgy, hogy korábbi központját kibővíti. Ekkor már jól látszott, hogy az a gödöllői raktárbázis és a kapcsolódó létesítmények, amelyeken keresztül a Teva kiszolgálta az ügyfeleit, már nem biztosította megfelelően a tervezett növekedés által megkívánt igényeket, a jövőbeli elvárt szolgáltatási szintet. A raktárbázis méret- és műszaki felszereltségbeli korlátai miatt belső számítások szerint lelassult az elvárt kiszolgálási sebesség, extra költségek árán lehetett csak biztosítani az egyes termékekkel szemben megkövetelt tárolási feltételeket, és ez csökkentette a hatékonyságot.
A több mint kétmilliárd forintos beruházás 2005 tavaszán kezdődött meg, a fejlesztés keretében 9 ezer négyzetméternyi raktárterületet és a hozzá kapcsolódó kétezer négyzetméteres irodaterületet alakítottak ki. Az ország legnagyobb és legmodernebb gyógyszer-nagykereskedelmi központja 2006 elején kezdte meg működését.
A kapacitásbővítést indokolta, hogy a korábbi 5 ezer raklap helyett 11 ezer elhelyezéséről kellett gondoskodni, valamint a korábbi napi 1500-ról fokozatosan 3000-re emelkedett a napi megrendelések száma. Mindezt úgy kellett megoldani, hogy közben a létszám tervezetten 60 százalékkal csökken, és természetesen a kiszolgálás minősége nem romolhat. Ezt csak olyan innovatív fejlesztések árán lehet elérni, amelyek során egy tökéletesen működő rendszert alakítanak ki.
Ipari épület lévén, a műszaki szempontok a hangsúlyosabbak, ezek alapján a létesítményt alapvetően ketté lehet választani technológiai és kiszolgáló infrastrukturális funkciókra. A technológiai berendezés egy korszerű, úgynevezett pick by light rendszerű automata komissiózó berendezés, amely a rendelések zömét elektronikus rendeléseken keresztül automatikusan gyűjti össze.
A kiszolgáló funkciók között kiemelten kezelték a napi operatív működésre, a termelés által megkövetelt feltételek biztosítására, valamint egyes hatóságok, felügyeleti szervek, sőt még a biztosítótársaság szempontjainak a betartására is kiható úgynevezett kritikus rendszereket – mondta el Decsi Gábor. Az egyik, de talán legfontosabb ilyen rendszer a hűvös és hűtött raktárak folyamatos üzembiztonsága. Itt az előírt hőfoktartomány a hűtött raktárak esetében nem térhet el a 2–5 °C-tól, a hűvös raktárak esetében a 12–15 °C-tól. Bármely ettől eltérő észlelt hőmérséklet automatikusan az előírt haváriafolyamatot indítja el.
De talán mindegyik közül a legfontosabb annak a nemzetközi biztosítótársaságnak az előírásait betartani, amelyek alapján kockázati szempontból besorolták az épületet, és megállapították a biztosítási díjat.
Bár a rendelkezésre álló szerződéses struktúra alapján az új építésű létesítmények garanciális problémáit a beruházónak kell kezelnie, praktikus okok miatt (műszaki probléma ismerete, probléma kezelésének sebessége stb.) ezt hasznos átvállalnia az üzemeltetőnek – közölte a DirektMester Kft. ügyvezető igazgatója. Ennek érdekében ebben az esetben létrejött egy háromoldalú megállapodás, amely szerint a garanciális jellegű problémákat az üzemeltető – a beruházó moderálásával – közvetlenül intézi a generálkivitelezővel. Így a beruházó csak abban az esetben avatkozik be a folyamatba, amennyiben fennakadást tapasztal, és ezáltal az általa elvárt működés sérülhet. Ez napjainkban ugyan még nem bevett gyakorlat, de Decsi Gábor megítélése szerint a jövőben ebben az irányban várható változás.
