Javaslat a biztonságosabb ingatlan és cégügyekre
Az ingatlan- és cégügyek biztonságát is szolgálja az a törvényjavaslat, amelyet Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter szerdán terjesztett az Országgyűlés elé. A javaslatok egy része a lakásmaffia visszaszorítására irányul.
A jogügyletek biztonságának erősítését szolgáló javaslat sok törvényt módosít, de alapvető célja a lakásmaffia tevékenységének visszaszorítása. Ennek eszköze az, hogy a közjegyzők, ügyvédek és végrehajtók csatlakozhatnak a személyi adatokat tartalmazó országos nyilvántartáshoz (ide értve a jogosítványok, útlevelek adatainak nyilvántartását is), így kötelezettségükké válik az előttük megjelent szerződéskötők, illetve végrehajtási vásárlók adatainak, okmányainak az ellenőrzése.
Az adatokhoz azonban csak azt követően férhetnek hozzá, hogy - az elektronikus aláírásuk felhasználásával - ellenőrizte őket az adatbázis számítógépe. Az ügyvédeknek nem csak a magánszemélyek személyes adatait kell ellenőrizniük, hanem azt is, hogy mi a jogi helyzete a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlannak. A gyakorlatban ugyanis előfordulhat az, hogy a cégalapító visszaélésszerűen gyakorolja az ingatlan megjelölésének jogát (ténylegesen nem jogosult az ingatlan használatára, vagy az ingatlan jellegénél fogva nem alkalmas cég székhelyének), és így a cég törvényes, az üzleti biztonságot garantáló működése nem biztosítható. A törvényjavaslat e körben egyrészt az ingatlan-nyilvántartási adatok vizsgálatát írja elő.
Ez a tulajdoni viszonyoknak, a használat jog valódiságának, az ingatlan létezésének a vizsgálatát jelenti. Ha az ingatlan használatának joga önmagában az ingatlan-nyilvántartási adatokból nem állapítható meg, akkor a használatra feljogosító okiratot kell a cégiratot ellenjegyző ügyvédnek megvizsgálnia. A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy az ügyvéd a cégnyilvántartásból csoportosított adatot kérjen le az ingatlanról. Ezzel meg tudja állapítani azt, hogy hány más cég székhelyeként, telephelyeként van bejegyezve a cégjegyzékbe ugyanaz az ingatlan.
Ha más cég is használja az ingatlant, az önmagában nem teszi kizárttá a megjelölését egy másik cég esetén, de - az ügy többi körülményére is figyelemmel - adatot szolgáltathat ahhoz, hogy megállapíthassa az ügyvéd azt, hogy megjelölhető-e a cégiratban az ingatlan cégingatlanként. Az ügyvédi névjegyzék nyilvános adata lesz a jövőben az, hogy az adott ügyvéd milyen elektronikus aláírással rendelkezik, és jogosult-e az elektronikus cégeljárásban való részvételre. A közjegyzőknek most is kötelező felelősségbiztosítást kötniük. A módosítás nyomán ezt megteheti a kamarájuk is, ekkor a biztosítás - maghatározott összegig - kamarai szolgáltatássá válik. Amennyiben bármelyik közjegyző ezt alacsony összegűnek tartja, kiegészítő biztosítást köthet magára. (MTI Eco)
