Magyarország: átláthatatlan adminisztráció, magas kiadások
A jövő év közepétől a blankettán – formanyomtatványon – készült alapító okirattal rendelkező és elektronikus eljárással bejegyeztetni kívánt cégeket egy óra alatt regisztrálják a cégbíróságok, és lényegesen kisebb lesz az ezért fizetendő illeték is – tartalmazza egyebek mellett az a törvényjavaslat, melyet Petrétei József igazságügyi és rendészei miniszter nyújtott be a parlamenthez. Az Európai Unió követelményként rögzíti, hogy a kis- és közepes vállalkozások alapítása egyszerű legyen, a működésüket pedig minimális adminisztratív előírások terheljék. Ezért módosítják a cégtörvényt, valamint a cégeljárásról szóló törvényt.
A cégalapítás jelenlegi leggyorsabb módja a 2006. július 1-je óta létező egyszerűsített cégeljárás. A közkereseti, a betéti és a korlátolt felelősségű társaságot (kkt-t, bt-t és kft-t) két munkanap alatt is bejegyeztetheti a cégbíróság. Ennek feltétele, hogy a cég társasági szerződését szerződésminta alkalmazásával készítsék el, a jogi képviselő a cégbíróságon előzetesen cégnevet foglaljon a bejegyzendő társaság számára, továbbá elektronikus úton nyújtsa be a bejegyzési kérelmet. A kérelemhez valamennyi törvényben előírt mellékletet csatolni kell, az eljárási illetéket pedig előzetesen be kell fizetni. A kétnapos határidő 2008. július 1-jétől egy munkaórára csökken.
Ez év szeptemberétől a cégalapítással kapcsolatos minden tennivaló az alapításnál közreműködő ügyvéd vagy közjegyző kezében összpontosul. Az ügyvéd is jogosult lesz aláírási címpéldányt készíteni – ez ma a közjegyző privilégiuma –, továbbá ő igazolja a pénzbeli betét befizetését. Így a cégnek nem előre, hanem a bejegyzést követően nyolc napon belül kell bankszámlát nyitnia.
A törvény mellékletében az eddigieknél rugalmasabb szerződésminták állnak rendelkezésre. A bejegyzendő adatokkal összefüggő okiratok jogszerűségi kontrollját a társasági szerződést ellenjegyző jogi képviselő végzi el, és igazolja azt a bejegyzési kérelemben. A cégbíróság feladata az egyszerűsített eljárásban olyan technikai teendők elvégzésére korlátozódik, mint a bejegyzési kérelem kitöltésének és aláírásának, a jogi képviselő meghatalmazásának, valamint az illeték megfizetésének az ellenőrzése. A cégbírósági munkát így számítógépes program is képes lesz elvégezni, s a cégalapítás cégbírósági szakaszában a hibázás kockázata is a minimálisra csökkenthető. Nem csak a cégbejegyzés lesz egyszerűbb, de az illetéke is drasztikusan csökken: egységesen 15 ezer forint lesz. Jelenleg a kft. és a zrt. bejegyzési illetéke 100 ezer, míg a kkt. és a bt. esetében 50 ezer forint.
Az egyszerűsített eljárással alapított cégeknél a változás bejegyzése is hasonlóan egyszerű – és olcsó – lesz. A cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárások lefolytatása 2008. július 1-től valamennyi cégnél kizárólag elektronikus úton történhet. Az elektronikus cégeljárás kötelezővé tételéig megszületik azon törvény, amely megteremti az elektronikus kézbesítés új rendjét, és bevezeti az elektronikus tértivevényt. Az előbbi időponttól a cégbírósági határozatok postai kézbesítésére csak kivételes esetben kerül majd sor.
Szeptembertől a kft. kötelező jegyzett tőkéje 3 millió forintról 500 ezer forintra csökken. A zártkörű részvénytársaságnál 20 millióról 5 millióra esik a tőkeminimum, viszont a nyilvános részvénytársaságoknál marad a jelenlegi 20 millió forint.
Magyarország: átláthatatlan adminisztráció, magas kiadások
Egy tavaly ősszel készült felmérés alapján Magyarország 66. helyen áll azon a listán, mely a cégek gazdasági környezetét, ezen belül azok alapítását, működését, megszűnését és a költségfeltételeket szabályozó rendelkezéseket vizsgálja. A rossz helyezés oka elsősorban a nehezen átlátható adminisztráció és a kiemelkedően magas kiadás volt. A régióban Lengyelországon kívül eddig itthon került a legtöbbe a cégalapítás. A balti államokban fél-egymillió, Csehországban és Szlovákiában pedig egy-kétmillió forintba került egy kft. típusú cég alapításához, Magyarországon ennek költsége hárommillió forint volt.
