Sok a gáz és még drága is

Az enyhe tél miatt a tárolókban maradt az Európai Unióban, így Magyarországon is az energiatermelésre szánt gáz nagy része. A megcsappant kereslet mégsem hozott általános áresést, mert a gázimportszerződések fix képletek alapján köttettek. A magas szinten beállt árak miatt tovább csökkent a gázvásárlási kedv, és tovább duzzadtak a tartalékok is. A kegyelemdöfést az adta meg a készletezésnek, hogy a piac által irányított úgynevezett spot árak viszont leestek, így érdemessé vált a szabadpiacon vett gázból bespájzolni. A 2006-os uniós készletnövekedés három és félszer volt nagyobb az előző évinél a World Gas Intelligence előzetes adatai szerint. Ráadásul ebbe már beleszámít az is, hogy 2006 elején még jól fogyott a gáz, mert kemény volt a tél.

„Március elején általában üresek a hazai kereskedelmi tárolók, most viszont kétharmadig vannak” – hívták fel lapunk figyelmét szakmai körökből. A tárolás, az importszerződésben rögzített mennyiség kötelező hányadának átvétele és annak bértárolása többletkiadásokat okozhat a behozatalért és importért felelős hazai E.On-cégeknek. A pluszköltség pedig megjelenhet a fogyasztói árakban is.

Valóban magasak a készletek erősítette meg érdeklődésünkre a német tulajdonú, hazai E.On-cégek kommunikációs vezetője. Mint Kutas István elmondta, az E.On Földgáz Trade Zrt.-nek és az E.On Földgáz Storage Zrt.-nek nagyon kellett és kell is egyensúlyoznia a tárolás és a beszerzés között. Ám erre volt is lehetőségük, mert a kereskedő cég mindhárom (Gazprom, E.On Ruhrgas és Gaz de France) importmegállapodása szerint átvehetett a szerződött mennyiségnél kevesebbet is, sőt, bizonyos keretek között rugalmasan kezelhető a kötelezően átveendő mennyiség is.

Tavaly nem is képződött extra költsége a két társaságnak, a gáztöbblet egy kis részét sikerült exportálni. Az ez évi állapotot csak az éves adatok ismeretében fogják értékelni, ám biztos, hogy az idén semmilyen költséget nem kell a fogyasztókra tovább hárítani. Az említett fix importár formula miatt persze az E.On sem tudott a kisebb keresletre hivatkozva alacsonyabb árat elérni. Igaz, maga sem engedett. „A hosszú távú szerződés és a fix árformula

a fogyasztóknak összességében kedvező, hiszen egy keményebb tél esetén a szerződött mennyiségre szükség van, és ilyenkor a dupláját is eléri az úgynevezett spotpiacokon vett gáz ára” – tette hozzá Kutas István. Változatlan beszerzési és eladási árakkal és szintén kisebb belföldi értékesített mennyiséggel dolgozott a téli gázbőség idején a hazai gázszabadpiac meghatározó szereplője, az EMFESZ Kft. is.

Magyarország 2006-os gázigénye 3,6 százalékkal, 13,9 milliárd köbméterre esett az Eurogas adatai szerint. Ez nem túl nagy csökkenés, de nem is tekinthető az elmúlt tél eseményei tükrének. Egyrészt, mert a 2006 eleji hideg tél fogyasztását is tartalmazza, másrészt viszont, mert értelemszerűen nincs benne a 2007. januári és februári enyhe tél hatása.

Ugyanebből az okból, továbbá az eltérő helyi időjárási adottságok és a gazdaságok különböző lendületű fejlődésének átlagolódása miatt keveset mond az is, hogy tavaly 1,1 százalékkal esett az EU25 egészének gázfelhasználása. Országonként nézve viszont 23 százalékos a szórás. A pálmát Görögország viszi 16,7 százalékos fogyasztásnöveléssel, igaz, még így is csak 3,2 milliárd köbméterre volt szüksége, a magyarországi igény negyedére. Fontosabb, hogy Németország 1,4 százalékkal több, összesen 90,5 milliárd köbméter gázt fogyasztott, bő hatszor annyit, mint Magyarország. Legjobban, 6,6 százalékkal Ausztria felhasználása esett.

A teljes, 486,2 milliárd köbméteres uniós felhasználásból az előző évinél 4,9 százalékkal kisebb, csak 38 százaléknyi szállítás származott az EU25-ön belülről. A csökkenést főleg Nagy-Britannia gyengülő termelése okozta. A World Gas Intelligence által marginális kategóriába sorolt Ausztria, Spanyol-, Francia- és Magyarország viszont a 2005-ösnél több gázt hozott a felszínre. Az unió fő szállítója továbbra is Oroszország volt 24, Norvégia 17 és Algéria 10 százalékkal. VG