Több szigor, kis könnyítés
Folyamatos tanulást és szüntelen alkalmazkodást kíván meg a cégektől a béren kívüli juttatásokra vonatkozó adószabályok nyomon követése, hiszen bő egy év alatt háromszor – legutóbb január 1-jével – változtak az alkalmazottak cég iránti lojalitását, elégedettségüket, motivációjukat fokozni hivatott effajta juttatásokat érintő adó- és járulékrendelkezések. Mégis megéri a fáradozás a vállalatok részéről, hiszen a munkabérre rakódó elvonások fokozódásának kedvezőtlen hatásait az adózási szempontból vonzó juttatások átgondolt kiterjesztésével enyhíteni vagy akár ellensúlyozni is lehet.
Tovább él az a tavaly év elejétől bevezetett szabály, amelynek értelmében ha a munkavállalónak adott bizonyos adómentes juttatások éves értéke meghaladja a 400 ezer forintot, akkor a limiten felüli rész a természetbeni juttatások módjára adózik. A korlátos körbe az idén már csak nyolc adó- és így járulékmentes juttatás tartozik, mivel 2006. év végével megszűnt az alkalmazottnak adott, kétezer forint értékű adómentes bankszámlaköltség-térítés. Egy lényeges változás: a tavalyi 44-gyel szemben az idén már 54 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni a limit átlépésekor a határon felüli összeg után. (Ennek az az oka, hogy a természetbeni juttatások után éppen így növekedett szeptembertől az szja-elvonás.) Nem szabad elfelejteni, hogy erre még a 3 százalékos munkáltatói járulék is rakódik, sőt az szja-val növelt tétel után a 29 százalékos tb-járulékot is le kell róni, tehát összességében a limit átlépése esetén a 400 ezer forint feletti rész után 101,66 százalékos közterhet kell leróni.
A legnagyobb érvágás a cafeteria-rendszer szempontjából az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásoknál év elejétől foganatosított szigorítás. Amíg korábban az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő munkáltatói befizetés havonta a minimálbér mértékéig volt adómentes (tavaly ez 62 500 forintot jelentett), és ugyanez volt érvényes a önkéntes egészség- és az önsegélyező pénztár esetében is, addig most már a nyugdíjpénztár esetén a minimálbér felének (most 32 750 forint), míg a másik két juttatás esetében a minimálbér ötödének megfelelő munkáltatói befizetés minősül adómentesnek.
Csupán néhány ponton következett be némi könnyítés. Egyrészt az emelkedő minimálbérnek köszönhetően a csekély értékű ajándékként adott apanázs (amely ilyen minőségben köztehermentes, és évente három ízben adható) összege egy alkalom esetén 6550 forint. A hidegétkezési juttatás a korábbi havi 4500 forint helyett 5000, míg a melegétkezési 9 helyett 10 ezer forintig adómentes. Az iskolakezdési támogatás esetében 19 ezerről 20 ezer forintra emelkedett ez a határ, üdülési csekket pedig az eddigieknél némiképp szélesebb körnek lehet adni.
Adómentes juttatások
Forrás: VG-gyűjtés(évi 400 ezer forintos korlátos körbe esnek)
Önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás
Önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás
Iskolai továbbképzés átvállalt költsége
Üdülési csekk
Utazási bérlet
Köztisztviselői ruhapénz
Internethasználat átvállalt díja
Művelődési intézményi szolgáltatás
szokásos piaci értéke
(évi 400 ezer forintos korlátos körbe esnek)
Önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás
Önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás
Iskolai továbbképzés átvállalt költsége
Üdülési csekk
Utazási bérlet
Köztisztviselői ruhapénz
Internethasználat átvállalt díja
Művelődési intézményi szolgáltatás
szokásos piaci értéke Adómentes juttatások Forrás: VG-gyűjtés
(évi 400 ezer forintos korlátos körbe esnek)
Önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás
Önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás
Iskolai továbbképzés átvállalt költsége
Üdülési csekk
Utazási bérlet
Köztisztviselői ruhapénz
Internethasználat átvállalt díja
Művelődési intézményi szolgáltatás
szokásos piaci értéke -->
