Nem mind üzlet, ami fénylik
A World Gold Council (WGC), az aranybányák nemzetközi marketingszervezete által a kilencvenes évek közepén készített felmérés szerint a kelet-európai régióban Magyarországon mutatkozott a legnagyobb aranyfelhasználási potenciál. Az elnök úgy véli, ez jelenleg is hasonlóképpen alakul. A 90-es évek közepétől egészen 2006-ig a hazai piacon értékesített nemesfémeket bejegyző Magyar Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Igazgatóság (Nehiti) adatai alapján körülbelül tíz év alatt a Magyarországon fémjelzett s így valószínűleg értékesített arany 2,8 tonnáról 5-re nőtt. Kiugró emelkedést tapasztalhatunk a fémjelzett ezüst esetében, amely szintén közel tíz év alatt 2,8 tonnáról 16-ra nőtt. Takács József szerint az ezüst népszerűségét elsősorban az árának köszönheti.
Az uniós csatlakozás óta azonban a környező országok hatóságai is fémjelezhetnek Magyarországon értékesíteni kívánt nemesfémeket, így a továbbiakban nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a Nehiti által fémjelzett nemesfémek és a hazai értékesítés között.
A magyar ékszerpiac ennek ellenére nem kiugró jövedelmet kínáló beruházási lehetőség. Az elmúlt években ugyanis megnőtt a sikert próbálók száma: jelenleg megközelítőleg 1600 ékszerbolt várja a vásárlókat, ez a szám azonban várhatóan csökken. Ahogy Takács József fogalmaz, az ország nem bír el ennyi ékszerkereskedőt.
Hasonlóan vélekedik az ékszerüzlet-hálózatot működtető Parti Kft. ügyvezető igazgatója, Partiné Fekete Zsuzsa is, aki hozzátette: az elmúlt évekhez képest megközelítőleg 25-30 százalékos eladáscsökkenés tapasztalható a piacon. Ennek egyik oka, hogy 2003 óta az arany unciánkénti ára 250 dollárról 690-re emelkedett. Emellett sokan már nem választják befektetésnek az ékszervásárlást: míg korábban különleges alkalomnak számított egy-egy darab megvétele, addig ma már a napi kiadások kategóriájába süllyedt. Az ékszer azonban befektetés is, és nem csak fogyasztási cikk – hangsúlyozza Partiné Fekete Zsuzsa. A még meglévő keresletet a jövőben az egyénileg tervezett darabok készítésével lehet fokozni, azonban az előállítás a magas járulékos költségek miatt drágább a világ jó részéhez viszonyítva.
A turisztikai értékesítésre szakosodott, 2004-ben közel 800 millió forintos forgalmat elért Caprice International magyarországi képviseletének PR- és kommunikációs igazgatója azonban másként látja a hazai tendenciát. Jusztin Ádám szerint Magyarországon a rendszerváltás óta máig nem alakult ki olyan ízlésforma, amely alapján a kereslet az egyéni ékszerek iránti igényt jelentené. Szerinte még mindig a kommerciális ékszerek iránt van kereslet, ez az elmúlt években tapasztalatuk szerint is 20-30 százalékkal visszaesett. Szűk az a réteg, amely az igazán értékes egyedi ékszerek után érdeklődik.
A vállalat forgalmának 70 százalékát a turizmusra épített eladások teszik ki: a Caprice szentendrei központjában kétezer négyzetméteres bemutatóterem, magyar történelmi ékszerek kiállítása, ékszerműhely, mozi és kávézó található. Az Egyesült Államokból, Németországból, Ukrajnából és Oroszországból érkeznek csoportok, amelyek viszont már érdeklődnek az egyedileg készített termékek iránt. Szakértők szerint az ékszervásárlói magatartás eltéréseket mutat a főváros és vidék között: míg Budapesten és a nagyobb városokban a vásárlók bizonyos része egyértelműen a márkás, nemesfémből készült darabokat keresi, addig vidéken az ékszerek, illetve nemesfémek súlyra vetített legalacsonyabb ára számít.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.