Stabilak a divatkerületek
Az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítő hálózat elemzőinek tapasztalatai szerint nőtt az érdeklődés a külső kerületek iránt is, a IV., a XVIII. és a XIX. kerületbe közel kétszer annyian költöznének, mint tavaly ősszel – azonban a teljes fővárost tekintve még mindig nem túl magas arányban, bár Újpest erősödése már figyelemre méltó – 15 százalék tudná elképzelni, hogy akár ott vásároljon. A budai oldalon megélénkült az érdeklődés a XII. kerület iránt is; elsősorban a 4–6 lakásos társasházakat keresik. Az agglomerációba költözés iránt is folyamatosan nő az érdeklődés, a válaszadók egytizede tervez ott vásárolni, jellemzően Érden, Budakeszin, Budafokon vagy éppen Szigetszentmiklóson.
A felmérés adatai szerint a kifejezetten új építésű lakások iránti kereslet továbbra is relatíve erősebb a használt ingatlanok iránt megnyilvánulónál, noha nagy azoknak a válaszadóknak az aránya, akik nem szűkítik le a kört, és mindkét megoldásban gondolkodnak.
A többség két- vagy háromszobás lakást vásárolna szívesen – a válaszadók 55 százaléka –; azok aránya, akik beérik egyetlen szobával is, a megkérdezettek között 5 százalék alá csökkent, vagyis úgy tűnik, egyelőre vége a garzonkorszaknak. Háromszobásnál nagyobb lakást a válaszadók közel egytizede venne. Az egyszobásokat a XIII. kerületben és a belvárosban keresik, míg a nagy alapterületű lakásokat elsősorban Budán, Zuglóban, valamint az agglomerációban vásárolnák meg szívesen azok, akik részt vettek a Duna House felmérésében – emlékeztetett Murányi Ákos vezető elemző.
Hiába a megszorító intézkedések hatása, a tízmillió forintnál olcsóbb lakások vásárlóinak aránya az őszi adatokhoz képest csökkent, a megkérdezettek alig több mint 3,5 százaléka választana ilyen lakást – természetesen érdemes tudni azt is, hogy ebben az árkategóriában az új építésű lakások kínálata meglehetősen korlátozott a fővárosban, azonban főleg panelt már ennyiért is lehet vásárolni.
A legnépszerűbb árkategória továbbra is a 10–15 millió forintos sáv, a válaszadók majdnem harmada ennyiért vásárolna, szorosan ezután több mint egynegyedük fizetne 15–20 milliót újonnan vásárolt ingatlanáért – összesítve a megkérdezettek közel hattizede tudna 10 és 20 millió forint közötti összeget elkölteni. Tovább tolódik a felső határ, noha jóval lassabban: míg 2006 áprilisában a megkérdezettek 55 százaléka keresett 15 millió forint alatt lakást, 2006 őszén ez az arány már csak 36 százalék, ugyanúgy, mint az aktuális felmérésben. A fennmaradó kereslet ismét a drágább ingatlanok felé irányult: 30 millió felett tavaly ősszel közel 10 százalék vásárolt volna, ez az arány mostanra 15 százalék fölé emelkedett.


