Energiaválság ide vagy oda: működik a titkos fegyver, golyóállónak bizonyul a világ második legnagyobb gazdasága – a befektetők megtalálták a legújabb menedéket
Az iráni háború megrázta a globális piacokat, de Kína egyelőre meglepő stabilitással vészeli át az energiasokkot. Az évek óta épített stratégia most látványosan visszahozta az árát: a kínai eszközök szinte érinthetetlenek maradtak.
Az iráni háború kitörése márciusban sokkolta a globális piacokon. A befektetők egyszerre kezdtek aggódni az infláció, az energiaárak és a gazdasági növekedés miatt, ami széles körű eladási hullámot indított el.
Ebben a környezetben azonban volt egy feltűnő kivétel: Kína.
A világ egyik legnagyobb olajimportőreként első ránézésre épp Kínának kellett volna a legnagyobb vesztesek között lennie, különösen úgy, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül halad át a globális olajellátás mintegy 9 százaléka. A gyakorlatban azonban ennek az ellenkezője történt: az ország jelentős részben kivédte az energiasokk hatását.
Ennek kulcsa a tudatos, évek óta épített stratégia volt. Kína több mint 1,2 milliárd hordónyi olajtartalékot halmozott fel, miközben fokozatosan diverzifikálta az energiamixét. A szén, a megújuló energiaforrások és a cseppfolyósított földgáz együttesen csökkentették a Közel-Kelettől való függőséget.
A piacot meggyőzte a kínai stratégia
A befektetők gyorsan észrevették ezt a különbséget. A kínai pénzügyi piacok jóval kisebb kilengéseket mutattak, mint a nyugati vagy más ázsiai piacok. A CNBC szakértői szerint ez nem véletlen: Kína már régóta számolt egy ilyen típusú konfliktussal, és ennek megfelelően építette fel gazdasági védelmét.
A stabilitás különösen látványos volt a kötvénypiacon. Míg az amerikai államkötvények hozama közel 50 bázisponttal emelkedett, addig a kínai 10 éves államkötvények hozama gyakorlatilag változatlan maradt, 1,81 százalék körül. Ez ritka jelenség egy ilyen turbulens időszakban.
Ebben szerepet játszik az is, hogy Kína az elmúlt években nem küzdött magas inflációval – sőt, inkább deflációs nyomás alatt állt. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi feltételek nem szigorodtak olyan mértékben, mint más nagy gazdaságokban, így a kötvénypiac is ellenállóbb maradt.
Van egy ország, ami simán megússza a Hormuzi-szoros zárását, mert a földgáz helyett egy váratlan összetevőt használ
A világ második legnagyobb gazdasága önellátó. Kína a műtrágya gyártásában is saját utakon jár, nem földgázt használ.
Egy másik fontos tényező a kínai piac szerkezete. Bár az ország a legnagyobb súllyal szerepel az MSCI feltörekvő piaci indexében, a részvények és kötvények kevesebb mint 5 százaléka van külföldi befektetők kezében.
Ez jelentősen csökkenti a pánikszerű eladások kockázatát.
A részvénypiacok esetében is hasonló a kép. A CSI 300 index márciusban 5,5 százalékot esett, ami ugyan veszteség, de jóval kisebb, mint az európai Stoxx 600 8 százalékos, az indiai Nifty 50 10 százalékos vagy a japán Nikkei 225 14 százalékos zuhanása.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Kína helyzete problémamentes. Az ország még mindig próbál kilábalni egy elhúzódó medvepiacból, amely 2021 óta tart. A gazdasági növekedés lassulása, az ingatlanpiaci buborék leépítése és az állami kontroll és a piacgazdaság közötti egyensúly keresése továbbra is nagy kihívás.
A számok is árnyalják a képet:
- 2000 óta az MSCI China index 302 százalékos hozamot ért el;
- miközben az amerikai S&P 500 több mint 500 százalékkal emelkedett.
Ráadásul a kínai piac még mindig nem érte el a 2021-es csúcsát, miközben az amerikai piac értéke azóta több mint 80 százalékkal nőtt.
Ennek ellenére egyre többen látják úgy, hogy Kína hosszabb távon esélyes kihívója lehet az Egyesült Államoknak. Különösen a technológiai versenyben, ahol az ország a mesterséges intelligencia, a biotechnológia, az elektromos járművek és az akkumulátorgyártás területén próbál előretörni.
Kína nemcsak saját stabilitását próbálja erősíteni, hanem regionális szerepét is. Az ország azt az üzenetet közvetíti Ázsia felé, hogy képes biztosítani az energiaellátás stabilitását, különösen úgy, hogy a globális napelemgyártás mintegy 80 százalékát adja.
Kína döntött, az elnök bejelentette: új energiarendszert épít az iráni háború miatt – így váltja ki az olajat és a gázt
A fejlemény mögött egyértelműen az energiaválság áll. Miközben az EU egyelőre addig jutott, hogy a polgárait figyelmezteti a fogyasztás csökkentésére, Kína már ki is hirdette az új stratégiát.
