Cukorbetegek: az ismerethiány állapotromláshoz vezet

Újabb, és sajnos nem túl biztató kutatási eredmények láttak napvilágot a hazai „cukorbeteg élettel” kapcsolatban. A Magyar Diabétesz Társaság (MDT) által meghirdetett „Egészségesebben az egészségeseknél – cukorbetegen?” mozgalom ezért idén a kettes típusú diabéteszben szenvedők felvilágosítására helyezi a fő hangsúlyt. Ez a betegségtípus általában negyven éves kor felett alakul ki az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány és a túlsúly miatt.

„A betegség szintentartásának egyik feltétele, hogy az érintettek rendszeresen, naponta több alkalommal is leellenőrizzék vércukorértéküket, az ingadozások elkerülése végett” – mondta el Vándorfi Győző, az MDT vezetőségének tagja. A másik figyelendő élettani érték az úgynevezett HbA1c érték, amely kacifántos neve ellenére nem más, mint az elmúlt három hónap vércukorszintjének átlaga.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek többsége csak heti egy–két alkalommal ellenőrzi vércukrát. Az inzulinterápiára szorulók pedig átlag napi 2–5 alkalommal teszik ugyanezt. A kutatási adatok arra is rávilágítottak, hogy pusztán a betegek hetven százalékának van otthon saját vércukor ellenőrző készüléke. Sokan csak a háziorvosnál, patikában, diabetológusnál, esetleg rendezvényeken, baráti összejöveteleken tudják megnézetni magukat. Ráadásul az érintetteknek alig tíz százaléka van tisztában a HbA1c érték jelentésével. Ez az ő esetükben életveszélyes mulasztást jelenthet. Azok közül pedig, akik ismerik ezt az adatot, csak elvétve tudták megmondani saját helyes értékeiket.

A hiányos tudás ellenére a megkérdezettek negyven százaléka tart az esetleges szövődményektől, a látásromlástól, a szív- és érrendszeri problémáktól, illetve a vesekárosodástól. A betegségek ellen mégis gyakran csak akkor kezdenek cselekedni, ha már az első tünetek megjelentek. AS Network