Megregulázzák a munka világát

Kezdik megérteni az emberek, hogy ha nincs rendben az egészség- és a nyugdíjbiztosításuk, az komoly problémát jelent számukra – mondta lapunknak Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, aki jelezte: a tárca egyik fő célja továbbra is a feketefoglalkoztatás elleni harc.
A rendszerek „összeillesztése” szűri a csalókat; ebben sokat segít például, hogy januártól az egységes magyar munkaügyi adatbázis (EMMA) bekapcsolódott az APEH rendszerébe. Most pedig az OEP-adatbázis tisztítása fehérít tovább, bár még mindig félmillió „potyautas”, társadalombiztosítási hozzájárulást nem fizető van Magyarországon. Az államtitkár szerint igazi áttörést a személyre szabott tb-nyilvántartás hoz majd, ha egy-két év múlva sikerül összekötni minden adatbázist. Vagyis amikor az APEH, az OEP, a nyugdíjpénztár, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, sőt a munkaügyi felügyelőség nyilvántartásai is egyablakosak lesznek. Jelenleg ezek összehangolását az adatvédelmi szabályozás gátolja; egyelőre vizsgálják, hogyan lehet törvényi keretek között megoldani azt, hogy az EMMA korszerű formában reinkarnálódjon.
A szaktárca tervei szerint hamarosan a fehérítést célozzák a szociális ellátás szigorodó feltételei is. Az államtitkár ígérete szerint ugyanis aki bármilyen állami, rehabilitációs, szociális juttatást kap, és lebukik mint feketemunkás, egy időre elesik majd a dotációtól. A fehérítésre szükség van: ezt bizonyítja, hogy a munkaügyi felügyelők már idén is több mint tízezer feketemunkást buktattak le.
Az évek óta zajló jogszabály-módosítások – például a munkanélküli-ellátó rendszer átalakítása, a munkaügyi ellenőrzések szigorítása – már most is láttatják az eredményeket – mondta lapunknak Csizmár Gábor. Az elmúlt öt év alatt 65 500-zal nőtt a foglalkoztatottak száma, nyolcvanezerrel az álláskeresőké, 191 ezerrel csökkent az inaktívak száma. Mindez csak úgy lehetséges, hogy a feketén foglalkoztatottak egy részét legalizálta a munkaadójuk.
A fogyatékkal élők, a romák külön-külön nagyságrendileg 600-800 ezres kört tesznek ki a hazai társadalmon belül; ha sikerülne szélesíteni munkavállalási lehetőségeiket, az nagyban javítaná a foglalkoztatást – emelte ki az államtitkár. A romák körében a foglalkoztatási ráta a 18 százalékot sem éri el, ezt duplázni szeretné a szaktárca vezetője. Ez utóbbi célkitűzést segíti a Roma integráció évtizede program, amely nyolc közép- és kelet-európai ország együttműködését jelenti annak érdekében, hogy aktív munkaerő-piaci intézkedésekkel, infrastrukturális fejlesztésekkel javítsák a romák életkörülményeit. A rehabilitációs járadék bevezetése és annak három évig történő folyósítása a munkára képes megváltozott munkaképességűeket, egészségkárosodottakat, illetve fogyatékos embereket segítené bent tartani a munka világában. A már a parlament előtt lévő törvény célja, hogy teljesen átalakítsa a rokkantnyugdíjazás feltételeit. Minderre azért van szükség, mert becslések szerint a rokkantosítottak több mint fele munkába tudna állni. A korhatár alatti rokkantak száma megközelíti a félmilliót, többségük férfi.
A megszigorított ellenőrzések, a bírságtételek emelése nemcsak a hazai munkaügyön segíthet, hanem a fogyasztóvédelmen is. Csizmár Gábor jelezte: az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF) hasonlóan alakítják át a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség működését is. A 2013-ig elkészült koncepció állami és civil kontrollt is ígér a renitens gyártóknak, forgalmazóknak, sőt cizelláltabb büntetési tételek is várhatók.
A fogyasztóvédelmi törvény nem az egyetlen regula lesz, amely hamarosan terítékre kerül. A szaktárca módosít a felnőtt- és szakképzést érintő törvényeken, többek között nyilvánosak lesznek a pályakövetési adatok, vagyis hallgató, szülő számára egyértelmű lesz, hogy az adott intézményben, az egyes szakokon végzettek elhelyezkedési aránya mekkora, érdemes-e ott tanulni. A szaktárca számára a legnagyobb kihívást a munka törvénykönyvének teljes felülvizsgálata jelenti. Bár lépésenként folyamatosan zajlik annak korszerűsítése (legutóbb április elsejével változott jó néhány regula), sőt, a teljes kontroll is évek óta terítéken van, várhatóan csak ősszel derül ki, milyen lesz a munka világát meghatározó regula. Míg a törvényalkotók egy része kódexjellegű minimumszabályzót szeretne belőle alkotni, a munkavállalói érdekképviseletek ragaszkodnának a részletes szabályozásokhoz. A törvényi szint ugyanis megkönnyíti a helyi érdekegyeztetést.
Csizmár Gábor szerint az új felállású szaktárca közel egyéves munkája mindenképp elismerésre méltó. A tavaly májusi választások után ugyanis két és fél tárca olvadt össze (a munkaügyi és a szociális, illetve az oktatásitól a szakképzés került át), a létszám viszont jócskán apadt: közel egyharmadával fogyott a dolgozók létszáma. Az érintett szakterületeken, illetve a háttérintézményekből 1200 dolgozótól váltak meg, s míg korábban hat államtitkár volt, mára csak egy maradt, a 11 helyettes államtitkár helyett öt szakállamtitkár dolgozik, az 51 osztályvezetőből pedig 17 maradt. Érezhetően nagyobb a terhelés – fogalmazott Csizmár Gábor. Hozzátette: a létszámcsökkentést az érdekképviseletekkel egyeztetve hajtották végre, botránymentesen, a munkaköri párhuzamokat megszüntették, számtalan törvényt, koncepciót alkottak meg; az elmúlt közel egy év munkáját végiggondolva, úgy érzi, nincs szégyellnivalójuk.