Minden ötödik cégnél csaltak
Európában – derül ki az Ernst & Young Vállalati csalások és az etikai forródrót című tanulmányából. A megkérdezettek válaszaiból az derül ki, hogy kevés vállalatnak van etikai kódexe. Ha létezik is a csalások bejelentését szolgáló etikai forródrót, visszatartó erő az alkalmazottak számára a bejelentés esetleges következményeitől való félelem.
Kühn János, az Ernst &Young visszaélési-kockázatkezelési szolgáltatások vezetője szerint szükség van a felső vezetéstől kiinduló értékrendi útmutatás és megfelelő kommunikációs csatornák kialakítására. Ezek segítségével lehet megvalósítani a vállalati csalások, valamint a korrupció megelőzését és visszaszorítását.
Richard Skene, a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) igazgatójának véleménye szerint a munkáltató cége jó hírnevének megőrzése miatt érdekelt az etikus vállalati viselkedés megteremtésében. A HBLF a felelős vállalatirányítás és a fenntartható fejlődés iránt elkötelezett szervezet. Kiinduló lépésnek tartja az erre a viselkedésre vonatkozó szabályokat tartalmazó etikai kódex létrehozását. A felmérés eredménye alapján ez csak a hazánkban tevékenykedő vállalatok kevesebb mint kétharmadánál történt meg. Tapasztalata szerint érdemes tréning keretében megismertetni a munkavállalókkal az etikai kódexet. A tréning hozzájárulhat ahhoz, hogy ne csak az alkalmazottak kétharmada ismerje ezt a szabálygyűjteményt. Ezzel megszűnik a hivatkozási alap arra, hogy a cég munkatársa a vállalat által követett etikai normák ismeretének hiányával indokolja etikátlan viselkedését. Kühn János véleménye szerint nemegyszer fordul elő az az etikátlan, de nem törvénytelen eset, hogy a cég alkalmazottjának vállalkozása a munkáltató beszállítója.
A megfelelő kommunikációs csatornák kialakítása hozzájárulhat az észlelt csalások és viszszaélések bejelentéséhez. A csalással találkozó, de azt be nem jelentő dolgozók felének véleménye szerint az észlelt eset nem fontos, felét pedig a bejelentés következményeitől való félelem tartja vissza. A felmérés eredménye szerint hazánkban és Európában is feltűnően alacsony azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyeknek van a bejelentést lehetővé tevő etikai forródrótja. Holott Havas István, az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatójának véleménye szerint a vállalatok felügyelő- vagy auditbizottságának általában megvan a kivizsgáláshoz szükséges függetlensége. A kutatást 13 ország 1300 vállalati alkalmazottja körében végezték el. Többségében multinacionális cégek munkatársainak véleményét jeleníti meg a tanulmány.
Kühn János elmondta, hogy a tulajdonosok vagy a felügyelőbizottság etikai ügyekben is fordulnak tanácsadó cégekhez. Általában az etikai eszközrendszer kialakításához kérnek segítséget. Változó, hogy már megismert könyvvizsgáló vagy adótanácsadó partnert kérnek fel, vagy pedig a teljes függetlenséget szem előtt tartva egy még nem partner tanácsadó céget. VG
