Szükség van a déli gázvezetékre
Ami magát a déli gázvezetéket illeti, hívják azt akárhogyan is, mindenképpen szükség van – hangsúlyozta lapunknak Merényi Miklós, rámutatva: nemcsak az egyoldalú függés feloldása miatt, hanem azért is, mert – mint az utóbbi időben megtapasztalhattuk – zavar esetén műszaki problémák adódhatnak az energiaellátással. Nem szólva arról: mindenképpen érdekünk, hogy az energiabeszerzés terén is versenyhelyzet alakuljon ki.
Eddig ugyan a Nabuccóról volt szó, ám ma bizonytalan Irán vagy Irak megfelelő szállítói szerepe ebben. Ám az, hogy a kazahok, az üzbégek és a türkmének elkötelezték-elkötelezik magukat Oroszország felé ebben az ügyben, nem jelenti azt, hogy ne lenne elegendő betáplálható gáz egy déli vezetékbe. Arról nem beszélve, hogy a nemzetközi – így uniós – normáknak megfelelően minden vezetékhez való hozzáférésnek szabadnak kell lennie. Ez érvényes mind a betáplálásra, mind a kivitelre, azaz egy beszállítót, így akár az oroszokat sem lehet kizárni használatából – szögezte le a szakállamtitkár.
Habár Azerbajdzsán a közelmúltban feltárt gázkincs ellenére sem lenne képes egymaga megfelelő mennyiségű gázzal ellátni a vezetéket, az infrastruktúra teljes kiépítése nem kerülne sem sok pénzbe, sem hosszú időbe. Már ma megvan ugyanis mintegy ötezer kilométernyi vezeték, csak a Kaszpi-tenger alatt hiányzik még egy kb. húsz kilométeres szakasz, amelyet – ahogy a helyiek mondták – hatvanmillió dollárnyi ráfordítással, három hét alatt ki lehetne építeni – közölte Merényi Miklós.
Az is látszik, hogy a térségben Azerbajdzsán lehet az a partner, amely képes lesz összefogni a közép-ázsiai és a kaukázusi országokat s megszervezni az üzleti alapú megállapodást. Ráadásul Azerbajdzsán vezetői garantálták a betáplálás, a szállítás biztonságát, s azt, hogy uniós normák szerint fognak eljárni, a gáziparukat az uniós szabályrendszerhez igazítják, beleértve a tranzitot is. Magyarország támogatja azt is, hogy az azeriek ne csak szállítóként, hanem résztulajdonosként is vegyenek részt ebben a projektben.
A tárgyalásokon, amelyeknek fontos célja volt a politikai oldalról is megtámogatni a gazdasági együttműködés mélyítését, azeri részről érzékeltették, hogy számukra nagyon fontos a kapcsolat az Európai Unióval, az uniós szomszédság gondolata nagyon lényeges – számoltak be a Világgazdaságnak a résztvevők. Magyarországra igen figyelnek – ez kiderült abból is, hogy Ilham Alijev köztársasági elnöknél a találkozó a tervezettnél hosszabb ideig tartott, s a tárgyalás Artur Rasizadeh miniszterelnökkel is igen elmélyült is nyitott volt. Azerbajdzsán, amely a NATO-val már szoros kapcsolatokat ápol, Magyarországra több tekintetben is számít, a többi között a demokratikus átalakulás zökkenőmentessé tételében.
A látogatás alatt beruházásvédelmi, valamint a gazdasági tárcák közötti együttműködési megállapodást írtak alá, s parafálásra előkészítették az új kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodást. VG
