Ami magát a déli gázvezetéket illeti, hívják azt akárhogyan is, mindenképpen szükség van – hangsúlyozta lapunknak Merényi Miklós, rámutatva: nemcsak az egyoldalú függés feloldása miatt, hanem azért is, mert – mint az utóbbi időben megtapasztalhattuk – zavar esetén műszaki problémák adódhatnak az energiaellátással. Nem szólva arról: mindenképpen érdekünk, hogy az energiabeszerzés terén is versenyhelyzet alakuljon ki.
Eddig ugyan a Nabuccóról volt szó, ám ma bizonytalan Irán vagy Irak megfelelő szállítói szerepe ebben. Ám az, hogy a kazahok, az üzbégek és a türkmének elkötelezték-elkötelezik magukat Oroszország felé ebben az ügyben, nem jelenti azt, hogy ne lenne elegendő betáplálható gáz egy déli vezetékbe. Arról nem beszélve, hogy a nemzetközi – így uniós – normáknak megfelelően minden vezetékhez való hozzáférésnek szabadnak kell lennie. Ez érvényes mind a betáplálásra, mind a kivitelre, azaz egy beszállítót, így akár az oroszokat sem lehet kizárni használatából – szögezte le a szakállamtitkár.
Habár Azerbajdzsán a közelmúltban feltárt gázkincs ellenére sem lenne képes egymaga megfelelő mennyiségű gázzal ellátni a vezetéket, az infrastruktúra teljes kiépítése nem kerülne sem sok pénzbe, sem hosszú időbe. Már ma megvan ugyanis mintegy ötezer kilométernyi vezeték, csak a Kaszpi-tenger alatt hiányzik még egy kb. húsz kilométeres szakasz, amelyet – ahogy a helyiek mondták – hatvanmillió dollárnyi ráfordítással, három hét alatt ki lehetne építeni – közölte Merényi Miklós.
Az is látszik, hogy a térségben Azerbajdzsán lehet az a partner, amely képes lesz összefogni a közép-ázsiai és a kaukázusi országokat s megszervezni az üzleti alapú megállapodást. Ráadásul Azerbajdzsán vezetői garantálták a betáplálás, a szállítás biztonságát, s azt, hogy uniós normák szerint fognak eljárni, a gáziparukat az uniós szabályrendszerhez igazítják, beleértve a tranzitot is. Magyarország támogatja azt is, hogy az azeriek ne csak szállítóként, hanem résztulajdonosként is vegyenek részt ebben a projektben.
A tárgyalásokon, amelyeknek fontos célja volt a politikai oldalról is megtámogatni a gazdasági együttműködés mélyítését, azeri részről érzékeltették, hogy számukra nagyon fontos a kapcsolat az Európai Unióval, az uniós szomszédság gondolata nagyon lényeges – számoltak be a Világgazdaságnak a résztvevők. Magyarországra igen figyelnek – ez kiderült abból is, hogy Ilham Alijev köztársasági elnöknél a találkozó a tervezettnél hosszabb ideig tartott, s a tárgyalás Artur Rasizadeh miniszterelnökkel is igen elmélyült is nyitott volt. Azerbajdzsán, amely a NATO-val már szoros kapcsolatokat ápol, Magyarországra több tekintetben is számít, a többi között a demokratikus átalakulás zökkenőmentessé tételében.
A látogatás alatt beruházásvédelmi, valamint a gazdasági tárcák közötti együttműködési megállapodást írtak alá, s parafálásra előkészítették az új kétoldalú gazdasági együttműködési megállapodást. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.