Alig bővült a reklámpiac
Az MRSZ adatszolgáltatói a valós forgalmi adatokat ismerő médiumok, illetve ügynökségek voltak; a tőlük kapott számokat a TNS Media Intelligence listaáras felméréseivel vetették össze, és cégbírósági adatokkal, illetve más intézmények becsült vagy auditált számaival is kontrollálták. A legalacsonyabb és a legmagasabb becsléseket egyáltalán nem, a médiumok saját területükre vonatkozó becslését viszont kétszeres súllyal vették figyelembe. Az adatlapok az (általában 15 százalékos) ügynökségi jutalékot is tartalmazó nettó forgalomra kérdeztek rá; az MRSZ – számlaértéken – a bartereket is figyelembe vette. (A rádiók némelyike, mint az a reklámtortát bemutató sajtótájékoztatón kiderült, a barterek nélküli nettó költést becsülte; a rádiós reklámpiac ennek megfelelően körülbelül 11 milliárd forintos lehetett, egymilliárddal nagyobb a számítottnál.)
A televíziókban a hirdetők tavaly 72 milliárd forintot költöttek el, 2,3 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban. (A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete korábban a tévés reklámpiacot 65,1 milliárd forintosra becsülte, a MEME azonban az ügynökségi jutalék levonása utáni, barterek nélküli összbevételre kérdezett rá, ráadásul néhány – kisebb – csatorna nem szerepelt az adatszolgáltatók között.) A sajtó – a napilapok és a magazinok együtt – a televízióhoz hasonlóan az inflációt el nem érő mértékben, 2 százalékkal növelte hirdetési bevételeit.
Az MRSZ internettagozatának vezetője, Novák Péter szerint a világhálós reklámpiac 3,6 milliárd forintos bővülésének súlyát az is jelzi, hogy a teljes magyar reklámpiac mindössze 9,7 milliárd forinttal növekedett. A szakember becslése szerint az internet – bár a jelenlegi növekedési ütemet nem biztos, hogy tartani tudja – 2010-re a televízió és a sajtó után a harmadik legjelentősebb médiummá válik.
Jelentősen nőttek a közterület reklámbevételei is. Tombor András, a Magyar Közterületi Reklám Szövetség elnöke szerint a két éve 15,2, tavaly 19 milliárd forintos piac az idén a 22-23 milliárdot is elérheti. Igaz ugyan, hogy 2006 választási év volt, a politikai költések azonban a közhiedelemmel ellentétben csak kevéssé befolyásolták a növekedést – tette hozzá.
A direktmarketing-bevételek az MRSZ tortájában nem jelennek meg, bár – mint az a Direkt Marketing Szövetség és a Szonda Ipsos felméréséből kiderült – ebben a szegmensben tavaly közel 29 milliárd forintot költöttek el. A teljes tavalyi magyar reklámpiac ennek megfelelően meghaladta a 200 milliárd forintot. (A kibővített tortából a direkt marketing hasítaná a harmadik legnagyobb, közel 15 százalékos szeletet.)
A ZenithOptimedia globális reklámtortájával összevetve a magyarországi piacon az első két helyezett sorrendje tűnik szembe: világviszonylatban ugyanis a sajtó szelete – több mint négy százalékponttal – nagyobb, mint a televízióé. A magyar piacon a globális mutatókkal összevetve a közterület súlya sokkal nagyobb, a rádióé pedig kisebb, a mozi és az internet nagyjából a nemzetközi átlagnak megfelelő szeletet hasít ki.
2007-re vonatkozóan az MRSZ nem bocsátkozott előrejelzésekbe – a ZenithOptimedia erre is vállalkozott: a társaság szerint a globális reklámpiac az idén éves szinten 5-6 százalékkal bővül, Kelet-Európában azonban 10 százalék fölötti növekedésre lehet számítani.
