Árrobbanás a búzapiacon

Évtizedes csúcsokat döntenek a nemzetközi búzaárak a száraz időjárás és a kedvezőtlen hosszú távú kilátások miatt. A francia határidős tőzsdén tonnánként 180 euró körül alakulnak a jegyzések, erre a kereskedés megkezdése, azaz 1998 óta nem volt példa. Chicagóban júliusi szállításra bushelenként (egy bushel = 27,2 kilogramm) 6,18 dollárért kötnek szerződéseket. Ez tizenegy éves rekordot jelent.

A múlt hét eleje óta tapasztalható gyors áremelkedést közvetlenül az amerikai mezőgazdasági minisztérium jelentése váltotta ki – mutat rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az anyagban a májusban jósoltnál roszszabb termés-előrejelzés szerepelt: a 2007/2008-as üzleti évre 617 helyett már csak 610 millió tonnás búzatermést valószínűsítenek a szakértők. A június végén záruló 2006/2007-es szezonban 594 millió tonna búza termett, míg a világ búzafogyasztása évente 620 millió tonna körül stagnál. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb mértékben kell megcsapolni a tartalék készleteket. Az amerikai agrártárca szerint ezek nagysága jövőre olyan alacsony szintre csökkenhet, amilyenre még nem volt példa a modern kori gazdaságtörténelemben.

A washingtoni jelentés azonban csak az utolsó csepp volt a pohárban. Gyakorlatilag egész Kelet-, Közép- és Dél-Európában (Ukrajnában, Dél-Oroszországban, Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Cseh-, Görög- és Olaszországban) szárazság van, de Ausztráliában is folytatódik a tavaly nyári aszály, míg az Egyesült Államokban áradások nehezítették a téli búza növekedését. A helyzetet súlyosbítja, hogy a világ rizs- és takarmánygabona-készletei is évek óta csökkennek, mivel az emelkedő termelés sem tud lépést tartani a fogyasztás bővülésével.

A világ agrárpiacain egyre kényesebb helyzet alakul ki – idézi a Financial Times Gavin Maquire-t, az Iowa Grain elemzőjét. A gabonafogyasztás bővülésében a gazdasági és népességnövekedés mellett a bioenergia-termelés is szerepet játszik. Ehhez jönnek azok a spekulációs mozgások, amelyeket a fedezeti alapok hajtanak végre a terménypiacokon.

A nemzetközi drágulás és az aszályos időjárás miatt „csillagászatiak” a magyar búzaárak is. A Budapesti Értéktőzsde gabonaszekciójában a jegyzések már megközelítik a tonnánkénti 40 ezer forintot, a fizikai piacon pedig – minőségtől függően – 32–37 ezer forint közötti árak alakultak ki. Így a júliusban kezdődő új gabonaszezon induló árai jóval meghaladják majd a szintén magasnak tartott, 26–27 ezer forintos tavalyi kezdő szintet. Az idei árak 20-40 százalékos drágulást takarnak az elmúlt éviekhez képest.

A malmok már megtették felvásárlási ajánlataikat, de a termelők többsége kivár az eladásokkal – közölte Pótsa Zsófia, a feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség főtitkára. Mivel a gazdálkodók még jobb árakat remélnek, egyelőre kevés a szerződéskötés. Csaknem biztosra vehető ugyanakkor, hogy a 30 ezer forint feletti tonnánkénti búzaárak őszre újabb lisztdrágulást kényszerítenek ki. Ezért az 56–60 forint közötti jelenlegi kilónkénti malmi átadási lisztárak növekedésére kell számítani, de az emelés konkrét mértékét csak a tényleges felvásárlás után határozza meg a sütőipar.

„Megvárjuk, mi történik a liszttel, és csak azután nyilatkozunk a kenyérárakkal kapcsolatban” – fogalmazott lapunknak Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség (MPSZ) elnöke. Ugyanakkor valószínűnek nevezte, hogy a pékeknek tovább kell hárítaniuk többletköltségeiket, ha a lisztárak (is) emelkednek. Ez ősztől újabb kenyérdrágulást jelenthet, de ennek mértékével az MPSZ a korábbiaknál óvatosabban kíván „foglalkozni”. „Árkoordinációs gondjaink vannak a Gazdasági Versenyhivatallal, amely minden nyilatkozatunkat figyeli” – indokolta a szervezet visszafogottságát az elnök.

Az ágazati szereplők összességében négymillió tonna körüli búzatermést remélnek, ez 10-15 százalékkal lehet kevesebb a tavalyinál. Az aratás a szokásosnál korábban, várhatóan már e héten megkezdődik a száraz időjárás miatt. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: az átlagtermés országrészenként és üzemeken belül is eltérő lehet, ezért a gazdálkodók nem feltétlenül elégedettek a mostani magas árakkal. Négy tonnánál kisebb hektáronkénti termésnél ugyanis a mai árviszonyok mellett sem térül meg az önköltség – hívta fel a figyelmet az érdekképviselet titkára.

A várható búzatermés fedezi a legfeljebb 2,5 millió tonnára tehető belföldi étkezési, takarmányozási, vetőmag- és ipari szükségletet. Így előreláthatólag 1,5-1,7 millió tonna exportálható árualap képződhet. Orbán Imre, az Agrograin Zrt. vezérigazgatója szerint a hazai felesleg elsősorban a környező országok piacain találhat gazdára. Ugyanakkor hozzátette: mivel a belpiaci árak rendkívül meredeken emelkedtek az utóbbi napokban, két-három hét múlva – egyfajta visszarendeződésként – 5-10 százalékos csökkenés következhet be. Ez persze nem jelentene lényegi változást a jelenlegi tendenciákban.

Másfelől viszont az is igaz, hogy a búzatartalékok nemcsak a világpiacon, hanem az unióban is elapadtak. Mostanra elfogyott a 2004–2005-ben felvásárolt, kétmillió tonnás magyar intervenciós árukészlet, és az idén nem is lesz felajánlás a 101,31 eurós (25-26 ezer forintos) tonnánkénti intervenciós árnál jobb piaci értékesítési lehetőségek miatt. A termelők – érvelt Tóth István – a jelentős kereslet láttán a későbbiekben sem számítanak árcsökkenésre. A vevők várhatóan azonnal elkapkodják majd azokat a búzatételeket, amelyek a belföldi igények kielégítése után a piacra kerülnek – mondta a titkár.