Bővül az újlakás-piac

Semmi nem utal arra, hogy a fővárosban a főbb ingatlanfejlesztők jelentősen lassították volna a tavaly vagy még korábban indított beruházásaikat. Sőt! Az idén újra bővülni látszik a fővárosi új lakások piaca. Ezt megerősítette a Budapesti Lakásprojekt Adatbázis legújabb elemzése is, amelyben a négylakásos vagy annál nagyobb projekteket vizsgálták.

Míg az adatbázis 2004-ben 119 átadott újlakás-projektet regisztrált, addig 2005-re ez a szám 60 százalékkal nőtt (195-re). A folyamat 2006-ra megfordult, visszaesést lehetett tapasztalni, már csak 130 beruházás készült el. 2007-ben azonban újra emelkedni látszik ez a szám, idei átadással 140 projekt került az adatbázisba.

Ennek oka lehet egyrészt, hogy a korábbi, 2006-os átadással tervezettek kivitelezése elhúzódott és átcsúszott erre az évre, másrészt a fejlesztők a tavaly tapasztalt kereslet-visszaesést csak ideiglenesnek tartják, és annak bővülését várják már ebben az évben – vélik a cég szakértői. A vizsgált időszakban folyamatosan nőtt a projektekben megépülő lakások száma: míg 2005-ben átlagosan 57 volt az egy beruházásra jutó lakásszám, 2006-ra 62 lett, 2007-re 77-re emelkedett. A 2008-ra eddig előre jelzett és regisztrált projektek esetében pedig ez közel a duplájára nőtt, 147-re emelkedett. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy általában a nagy lakásszámú beruházások tervezése kezdődik meg korábban, így várhatóan az év következő időszakában a kisebb, 2008-as átadású fejlesztések is megjelennek, csökkentve ezt az átlagszámot.

A fővároson belüli fejlesztési célterületeket vizsgálva megállapítható, hogy a XIV. kerületben valósult, illetve valósul meg a legtöbb projekt 2004–2007 között, összesen 112. A sorban utána következik a XIII. kerület 80-nal, majd némileg leszakadva mögöttük a XI., a VIII., a IX., a II. és a III. kerület 60, 46, 43, 38 és 33 építkezéssel alkotja a középmezőnyt.

A 2000-es évek legelején megépült kisebb lakások forgási sebességéből adódóan mostanra tömegessé vált azok csoportja, akik a család növekedése miatt nagyobb ingatlanba akarnak költözni, a megszokott minőségi standardok megtartásával. Ebből következik, hogy manapság egyre népszerűbbek az 1,5 és 2 szobás lakások mellett az 1+2 fél, illetve 2,5 szobás új építésű egységek.

Az OC tapasztalatai szerint 1+2 félszobás kialakítás 55 m2-en már kényelmesen megoldható. 60 m2 felett viszont már egynél több egész szobát illik kialakítani. Kb. 90 m2 felett viszont olyan mértékben csökken az érdeklődés, hogy az esetek nagy részében, társasházi projekteknél ennél nagyobb méretű lakást nem célszerű építeni. Mindezek persze a tömegpiaci színtérre vonatkozó szabályok.

A prémium szegmensben, kisebb luxustársasházi beruházásoknál – a pénzesebb és igényesebb vásárlóközönség miatt – a nagyobb szobákkal ellátott lakások a keresettebbek.

A 2000-es évek legelején megépült kisebb lakások forgási sebességéből adódóan mostanra tömegessé vált azok csoportja, akik a család növekedése miatt nagyobb ingatlanba akarnak költözni, a megszokott minőségi standardok megtartásával. Ebből következik, hogy manapság egyre népszerűbbek az 1,5 és 2 szobás lakások mellett az 1+2 fél, illetve 2,5 szobás új építésű egységek.

Az OC tapasztalatai szerint 1+2 félszobás kialakítás 55 m2-en már kényelmesen megoldható. 60 m2 felett viszont már egynél több egész szobát illik kialakítani. Kb. 90 m2 felett viszont olyan mértékben csökken az érdeklődés, hogy az esetek nagy részében, társasházi projekteknél ennél nagyobb méretű lakást nem célszerű építeni. Mindezek persze a tömegpiaci színtérre vonatkozó szabályok.

A prémium szegmensben, kisebb luxustársasházi beruházásoknál – a pénzesebb és igényesebb vásárlóközönség miatt – a nagyobb szobákkal ellátott lakások a keresettebbek. -->