Ursula von der Leyenék nem állnak le: rászálltak Magyarország legszorosabb szövetségesére, tőle is elvehetik az uniós pénzt – 1,5 milliárd euró a tét
Szerbia akár 1,5 milliárd eurós uniós támogatást is elveszíthet, mivel az Európai Bizottság komolyan fontolgatja a kifizetések felfüggesztését. Bár az ország nem tagja az Európai Uniónak, a 2014-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások révén jogosult uniós támogatásokra és pályázati forrásokra, amelyek a jogi és intézményi reformokat hivatottak elősegíteni.
Amennyiben az EU felfüggeszti a támogatások kifizetését, az tovább lassíthatja a bővítési folyamatot, miközben Ukrajna és Montenegró minél előbb szeretne csatlakozni az Unióhoz. Ezzel szemben egyes kulcsfontosságú tagállamok, például Franciaország, továbbra is óvatosságra intenek.
„Egyre nagyobb aggodalommal figyeljük a szerbiai fejleményeket” – nyilatkozta a Politiconak Marta Kos, az EU bővítési biztosa. Hangsúlyozta a bírói függetlenséget gyengítő törvényeket, a tüntetők elleni fellépést és a független média elleni nyomást. A Bizottság jelenleg azt vizsgálja, hogy Szerbia továbbra is megfelel-e az uniós pénzügyi eszközök kifizetéséhez szükséges feltételeknek.
Az utóbbi hetekben erősödött a nyomás a támogatások visszatartására
Az Európai Unió korábban nyilvánosan is bírálta a szerb kormány által keresztülvitt bírósági reformokat, amelyek ellen országszerte tüntetések zajlottak. Danijel Apostolovic, Szerbia EU-nagykövete és főtárgyalója ugyanakkor bizakodó. Szerinte nem kerül sor a finanszírozás felfüggesztésére, és Belgrád nem mond le a teljes EU-tagság céljáról.
Hozzátette, hogy intenzív egyeztetések folynak a Bizottsággal. A bíróságok átszervezését és az igazságszolgáltatás személyzeti kinevezéseit érintő törvénycsomagot Kos komoly visszalépésnek nevezte. A Velencei Bizottság – az Európa Tanács jogi szakértői testülete – a hónap végén ad ki véleményt a vitatott jogszabályokról.
Több uniós forrás szerint ez a szakvélemény döntő lehet a támogatások sorsában.
Kos jelezte: elvárja, hogy Szerbia igazítsa bírósági törvényeit a Velencei Bizottság ajánlásaihoz. Belgrád szerint már jelezte Brüsszelnek, hogy a szakvélemény megérkezése után haladéktalanul követni fogja az ajánlásokat.
Szerbia régóta kényes egyensúlyt próbál fenntartani: miközben az EU a legnagyobb donorja (2021–2024 között több mint 586 millió euró vissza nem térítendő támogatást kapott, és további akár 1,5 milliárd euró áll rendelkezésre reformok esetén), egyidejűleg szorosabb kapcsolatokat ápol Oroszországgal.
A szerb kormány adatai szerint 2000 óta összesen több mint 7 milliárd euró uniós forrás és befektetés érkezett az országba.
Az EU tavaly novemberi bővítési jelentése élesen bírálta a demokrácia visszaszorulását és az EU-ellenes narratívát a szerb politika legfelsőbb szintjein. Decemberben feszültséget okozott, hogy Aleksandar Vucic elnök bojkottálta az EU–nyugat-balkáni csúcstalálkozót. Az államfő korábban a csatlakozási tárgyalások lassúságára panaszkodott.
Februárban az albán kormányfővel közösen azt javasolta, hogy Szerbia inkább gazdasági jellegű közeledést (egységes piac, szabad mozgás) valósítson meg a teljes politikai tagság helyett. Ezt Marta Kos határozottan elutasította. Kos azt is egyértelművé tette: jelölt országként Szerbiától azt is elvárják, hogy a külpolitikában igazodjon az uniós álláspontokhoz.
