Szabályozott e-kereskedelem

Bár hétfőn az Országgyűlés a 2005-ös kereskedelmi törvény módosításának elfogadásával csökkentette az online áruházak ter-heit azzal, hogy nem szükséges üzlethelyiséget fenntartaniuk, a fogyasztók bizalmának növelése érdekében pedig egyértelműbb lett a kéretlen elektronikus hirdetések (spam) kezelése, a terület szabályozásában még bőven akad tennivaló. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) részéről az elektronikus számlázás és fizetés kerül a figyelem középpontjába a közeljövőben, míg az online kereskedők a vásárlói bizalom növelését eredményező lépéseket, intézkedéseket várnak.

Az e-számlázással kapcsolatos kérdések tisztázására már létrejött egy munkacsoport a GKM-ben, és a téma iránt nagy érdeklődés mutatkozik a piaci szereplők részéről is – mondta el Solymár Károly, a GKM infokommunikációs és e-gazdasági főosztálya szabályozási osztályának vezetője. Annak ellenére, hogy létezik szabályozás az elektronikus számla kiadására, az online értékesítést végző cégek közül csak néhány nagyobb él ezzel a lehetőséggel. Ennek hátterében a GKM előzetes vizsgálatai szerint nem az információs társadalomhoz kötődő, egyéb jogszabályok hatásai állnak. A minisztérium szakértői 15-20 megoldandó feladatot gyűjtöttek össze, amelyeket már eljuttattak a piaci szereplőkhöz is véleményezésre – közölte Solymár Károly. A tervek szerint az év végéig elkészítenek egy tervezetet, amely reményeik szerint hozzájárul az e-számlázás szélesebb körű elterjedéséhez az online kiskereskedelemben. Akkorra végrehajtják a szükséges módosításokat a GKM hatáskörébe tartozó jogszabályokon, és a Pénzügyminisztériumnak is előkészítik, hogy milyen változtatásokra lesz szükség.

Nagyobb kihívást jelent majd az e-fizetés elterjesztése, mivel ezen a területen érezhető leginkább az általános fogyasztói bizalmatlanság, a világhálón vásárlók mintegy 90 százaléka utánvéttel fizet. Ezen a területen is elindult már a munka, múlt pénteken tartottak fórumot a témában az érintettek bevonásával a GKM-ben, azonban ennél a kérdésnél nehezebb meghatározni, hogy az állam részéről történik-e olyan lépés, amely ugrásszerű fejlődést hozhat.

A potenciális vásárlóközönség ugyan gyorsan nő, tavaly a World Internet Project adatai szerint Magyarországon a 14 évesnél idősebbek 36 százaléka használta az internetet, azonban – információ vagy bizalom hiányában – közülük csak minden ötödik vásárolt a világhálón. Emiatt a vásárlói bizalom növelését és a tájékoztatást tartja a két legfontosabb feladatnak Nagy Sándor, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK) elnökségi tagja és a G’Roby Netshop Kft. ügyvezető igazgatója. A bizalom erősítésére jó eszköz lenne egy minősítési rendszer, ilyen kezdeményezést több, a témában érintett szervezet – Fogyasztóvédelmi Egyesület, IVSZ, Matisz – is támogatna – állítja Nagy Sándor. Egy minőségbiztosítási rendszernél nem is a létrehozás jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az, ki vállalja a felelősséget a kiadott minősítésekért. A SZEK-nek egyébként van olyan tagja, amely már védjegy- és szabadalomszinten foglalkozik a kérdéssel – tette hozzá Nagy Sándor.

Az online kereskedők kedvező jelenségként értékelik azt, hogy próbálkoznak a terület részletesebb törvényi szabályozásával, azonban Nagy Sándor megítélése szerint a jogszabályok előkészítésébe jobban be kellene vonni az aktív szereplőket. A SZEK elnökségi tagja úgy véli, szükség lenne egy külön elektronikus kereskedelmi törvényre, amely többek között pontosan definiálná, mikortól számít egy cég e-kereskedőnek, mitől lesz egy weboldal online áruház.

Az online kereskedelemre vonatkozó jelenlegi magyar szabályozás egy szinten van a nemzetközivel, és nincs lehetőség arra, hogy ezt a szegmenst teljesen elszakítva a kereskedelmi szabályozástól, külön kezeljék – közölte Solymár Károly. Ennek a kereskedelmi formának – a mellett, hogy a specialitásait jelenleg is önálló törvény szabályozza – léteznek természetes és logikus kötődései a hagyományos kereskedelmi formákhoz. A GKM szakértője ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a tájékoztatást ezen a területen, amelyre létrehoztak egy a vállalkozások és a felhasználók számára egyaránt fontos információkat tartalmazó portált. Kiemelt jelentőséget tulajdonít továbbá Solymár Károly egy megfelelően működtetett, önszabályozáson alapuló rendszer kialakításának, amely nagymértékben elősegítheti a fogyasztói bizalom növekedését.