Európai játékos születik

Nem mindegy, hogy a térségünket is elért olajipari konszolidációs hullámban milyen szerep jut a Mol Nyrt.-nek: sikerül-e még erősebbé válnia, vagy feloldódik egy cégszövetségben. A földrész nyugati fertályán már évekkel ezelőtt megszületettek a hozzá képest óriási szénhidrogén-ipari vállalatok, például Németországban az E.On bekebelezte a Ruhrgast, Franciaországban a Total a Finát és az Elf Aquitaine-t. Az oroszországi cégösszevonások eredményeként a Gazprom, a Lukoil és a Rosznyefty mellett ma élő „kicsik” némelyike is könnyen zsebre tehetné a magyar olajtársaságot.

A konszolidáció most is folyik: erőit összeadva a British Petroleum és a Royal Dutch/Shell a világ legnagyobb olajtermelőjét hozná létre, de eggyé válna a norvégiai Statoil és a Norsk Hydro, valamint a lengyel PKN Orlen és a Lotos is. Eközben Európa leggyorsabban bővülő energiaigényű térségében, a Balkánon csapnak össze a keletre tartó nyugat- és közép-európai, valamint a nyugatra tartó keleti társaságok.

Megvetette a Balkánon a lábát a Mol is, amely a rendszerváltás után egyszer már megfizette a piacgazdasági átalakulás árát. Elvették és nyugati riválisainak adták el a gázszolgáltató társaságait, nemrég pedig gázkereskedő és -szállító üzletágát. Ám megtartott tevékenységei (külföldi és hazai kutatás, termelés, olajfinomítás és -forgalmazás), továbbá újonnan kialakított üzletága (gáztárolás és -kereskedelem) miatt továbbra is, illetve megint csak vonzó felvásárlási célpontja a nagyobb riválisoknak, gázpiaci törekvéseivel, illetve balkáni hódító útjával pedig még azok egy-egy csoportjának az útjában is áll. Valóban szüksége lenne tehát egy erős cégszövetségre, ám ennek a szlovákiai Slovnafttal és a horvátországi INA-val lévő tulajdonosi és partneri kapcsolata még nemigen nevezhető, az évekkel ezelőtt nagyobb súlyt ígért OMV–PKN–Mol összefogás pedig nem jött létre. Most tehát az OMV egyedül lépett, közlése szerint önmaga és a Mol érdekében és védelmében, a lehetséges harmadik felek kizárásával és a nevető „harmadik(ok)” távol tartására. A Mol azonban nem kér belőle. Úgy járhat az OMV diktálta társulással, mint a TotalFinaElfbe olvadt Fina, amelynek már a neve is eltűnt a beolvasztó cégéből.

S vajon mennyire lenne ellenállóképes egy óriáscég felvásárlási szándékával szemben az OMV–Mol páros, főleg, amikor a Mol is és az OMV is erősen ráutalt – energiaszállítóik, azaz a „nevető harmadikként” leginkább emlegetett orosz társaságok jóindulatára? Hihetőbb, hogy jelen helyzetben a majdani „szövetségbe forrt” Molból az OMV csak azt tartja meg magának, amire eredetileg is szemet vetett, a többit pedig a profiltisztítás jegyében átengedi más, azokra egyébként is igényt tartó társaságoknak.

A Dow Jones híre szerint azonban nem kívánja eladni OMV-részesedését a Gazpromnak.

A Dow Jones híre szerint azonban nem kívánja eladni OMV-részesedését a Gazpromnak.-->