A sétálóövezetekben reménykednek

A III. kerület ingatlanjainak árai egyes helyeken akár meg is duplázódhatnak, ha valóban sétálóutcává alakítják a III. kerület főbb útvonalait – olvasható a Prestige Fejlesztési Csoport legújabb elemzésében. A csoport ebben a kerületben indította el legújabb, 420 lakásos beruházását Prestige Rómaipark néven. Ennek értéke tízmilliárd forint. Az elemzés hivatkozik Bús Balázs, Budapest III. kerülete új polgármesterének a szavaira is, ő a sajtónak korábban elmondta: az ingatlanberuházások szempontjából is döntő kérdés lesz, hogy a jövőben miként pozicionálják a kerületet. Az új polgármester szerint a városrész esetében a turizmus és a vendéglátás lehet a két kiemelt tervezési szempont.

Az elemzés alapján az árrobbanás akkor következhet be, ha valóban sétálóutcává alakítják a III. kerület egyes főútvonalait, amelynek a munkálatai több százmillió forintba is kerülhetnek. Az árfelhajtó hatást látszanak bizonyítani az önkormányzati dokumentumok is – állítja Szili Balázs, a Prestige Rómaipark értékesítésért és marketingért felelős vezetője. Szerinte az olcsóbb, négyzetméterenként 300 ezer forint körüli ingatlanok ára akár a 600 ezret is megközelítheti majd, az új építésű, 450 ezer forint/négyzetméter áron adott lakásoké pedig elérheti a 700 ezret is, ha valóban elkészül a III. kerület Váci utcája.

A cég előrejelzéseinek alapját azok a dokumentumok képezik, amelyek a III. kerület honlapján jelentek meg. „A pesti oldal forgalomcsillapított és gyalogosövezeteinek (illetve sétálóutcáinak) budai oldali megfelelői hiányoznak ma a fővárosban” – olvasható a Középtávú operatív program – Budapest, Óbuda–Békásmegyer kiemelt kerületfejlesztési feladatai 2007–13 című kiadványban, amelyet a Városkutatás Kft. készített.

Budán egyedül a várnegyedben találhatók összefüggő sétálóutcák, de a Vár egyedi turisztikai jelentősége révén, valamint topográfiai adottságai miatt teljesen külön életet él a városszövet egyéb, belső részeitől. A budai oldal II. és III. kerületi, Dunához közel eső sávja jelenleg alulhasznosított a turisztikai és gyalogosövezeti szempontokat figyelembe véve. Márpedig a budai belváros egyik leghangulatosabb útvonala a Frankel Leó út–Bécsi út (Amfiteátrum) szakasz, amely jelenleg jórészt közlekedési folyosóként szolgál.

A III. kerületben ugyancsak alulhasznosított a Fő tér–Szentlélek tér környéke, turisztikai értelemben alig látogatott, egyedi hangulata nem érvényesül megfelelően. Ez az oka annak, hogy a kutatás készítői javasolták egy olyan budai promenád létrehozását, amely alapvetően a gyalogosforgalomra építve fűzi fel a II. és III. kerület főbb turisztikai, építészeti, fürdőkultúrát szolgáló és történelmi értékeit a Duna menti sávban. A promenád egyes részei önmagukban is életképes gyalogosövezetekké alakíthatók, ugyanakkor a koncepció lényege pont az, hogy ezen értékek egy sávra való felfűzése a köztes területek vonzerejét és a teljes zóna értékét jelentősen megnövelik, összvárosi szintűvé emelik.

Szakértők szerint azonban ehhez sok mindent meg kell oldani. Fontos a forgalom csillapítása a Bécsi úton, és az ezzel kapcsolatos parkolási krízis rendezése. De legalább ilyen fontos az egybefüggő gyalogoszóna kialakítása, a kapcsolódó párhuzamos tengelyek (Lajos utca–Árpád fejedelem útja) forgalomrendezésének a kidolgozása, a rakparti lehajtó(k) létesítése is – olvasható a tanulmányban –, valamint ipartörténeti emlékek bevonása, a kiskereskedelem és a vendéglátás erősítése. A promenád nyomvonala a Margit híd budai hídfőjétől indulna, s a Frankel Leó út–Bécsi út–Amfiteátrum–Lajos utca–Árpád hídi átjáró–Szentlélek tér–Fő tér vonala irányában futna tovább.