A szankció jogos volt
A kiszabott munkaügyi bírság összegét a bíróság csak jogszabálysértés esetén mérsékelheti. A munkáltató gazdasági körülményeire tekintettel, a mérlegelés jogszabálysértő voltát megalapozó körülmény hiányában a bírság összege nem csökkenthető.
Az alperes megyei felügyelősége az elsőfokú határozatával 1,2 millió forint munkaügyi bírsággal sújtotta a felperest, mert az ellenőrzéskor megállapította, hogy a felperes egy dolgozó számára munkaviszonyának megszűnését követően csupán két hét elteltével postázta az előírt igazolásokat. Továbbá nyolc fő határozott időre alkalmazott munkavállaló számára a szabadságot nem adta ki, 109 dolgozó esetében a felperes csupán a tárgyhót követő 10-e után fizette ki a munkabéreket. A bírság kiszabásánál a határozat figyelembe vette, hogy három éven belül a felperes újabb jogsértést követett el. A felperes fellebbezésére az alperes az elsőfokú határozatot megváltoztatta, új teljesítési határidőt állapított meg, és a munkaügyi bírság összegét 600 ezer forintra mérsékelte.
Az összeg csökkentésekor értékelte a munkavállalók sajátos helyzetét: a rendelkezésre állásuk időtartamát ők határozták meg, és a hallgatói jogviszony fennállására tekintettel a szabadság, illetve az igazolások kiadásának késedelme is enyhébb megítélés alá esik. A bíróság a bírság további, 50 000 forintra való leszállítását például azzal indokolta, hogy az igazolás késedelmes kiadásával a hallgatókat értékelhető joghátrány nem érte. A felperes munkaügyi bírósághoz fordult. Az alperes a jogerős ítélet megváltoztatását kérte, többek között kifogásolta, hogy a bíróság elmulasztotta annak az értékelését, hogy három éven belül a felperessel szemben már szabtak ki bírságot, és a munkáltató három jogszabályi rendelkezést sértett meg.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Csakhogy kiderült, a bíróság a bírói gyakorlattal ellentétesen, tévesen vette figyelembe a munkáltató anyagi helyzetét a bírság megállapításánál. A bíróság által értékelt ugyanazon szempontok tehát a határozat megváltoztatására nem adtak alapot. A mérlegelés jogszabálysértő voltát megalapozó körülményt – a tényállás megalapozatlanságát, hiányosságát, eljárási szabálysértést, a mérlegelés szempontjaira kitérő indokolásbeli hiányt – a bíróság nem állapított meg. Így a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, s a felperes keresetét elutasította. KI
