Autóipari k+f hálózat terve
Hat autóipari k+f központból álló hálózat felállítását kezdeményezi a Magyar Gépjárműipari Szövetség (MGSZ). Az Autóipari és Közlekedési Kompetenciacentrumok (AKKC) hálózatának tagjai egyenként több száz kutatómérnököt foglalkoztatva más és más munkafolyamatok fejlesztésére szakosodnának. A helyi tudásbázisra építő fejlesztőközpontok létrehozása átlagosan 5-6 milliárd forintba kerülne, míg a teljes program költsége 30 milliárdot tenne ki – közölte Lukács Pál. Az MGSZ AKKC-koordinátora szerint a program iránti igényt jelzi, hogy a Magyarországon tevékenykedő járműipari cégek fejlesztési céljaik megvalósításához 2010-ig legalább nyolcszáz fejlesztőmérnök munkába állására lenne szükség.
A budapesti helyszín alapjául a Knorr-Bremse k+f intézete szolgál, amely a budapesti műszaki egyetemmel (BME), a ThyssenKrupp Nothelfer Kft.-vel, az MTA Sztakival, a TÜV Nord Kft.-vel, az Inventure Kft.-vel és az Informin Kft. helyi fejlesztőgárdájával közösen alakította meg az egyetemen belül önálló szervezeti egységként működő Elektronikus Jármű- és Járműipari Tudásközpontot (BME-EJJT). Itt a járműiparban használt elektronikai rendszerek fejlesztésével foglalkoznak. Még az idén elindul a projekt második üteme is, ennek részeként a fejlesztőmérnökök számát több mint százzal növelik.
Kecskeméten szintén a Knorr-Bremse közreműködésével állt fel egy fejlesztői csapat, amely a város által is szorgalmazott majdani kreatív tudásközpont törzsgárdáját alkothatja. Az AKKC-hez csatlakozna a győri Autópolisz is, ahol az Audi, a Rába Holding és a SAPU Bt. közreműködésével különböző gyártástechnológiai fejlesztéseket hajtanak végre. Kifejezetten az autóiparral kapcsolatos informatikai fejlesztőközpontot létesítene Székesfehérváron a BMF Informatikai Intézete. Salgótarján is érdeklődik az AKKC-projekt iránt, ahol az önkormányzat mellett a mechatronikai fejlesztésekkel foglalkozó Trigon Electronica Kft. szorgalmazza leginkább, hogy a város a gépjárműiparban keressen magának kitörési pontot. Az AKKC hatodik tagját Miskolc adná, ahol az egyetemen a Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. és a Robert Bosch Power Tool Kft. alapított mechatronikai tanszéket. Ezt követően a Bosch csoport áprilisban gépjármű-elektronikai laboratóriumot avatott fel a BME-n is egy hároméves együttműködés első lépéseként.
Tavaly novemberben Martin Winterkorn, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke szintén a budapesti egyetemmel írt alá megállapodást egy közös kutató-fejlesztő intézet létrehozásáról, ahol évente 350 ezer eurót meghaladó értékű munkát végez több tucat egyetemi hallgató és mérnök az autóipari vállalat számára.
Az AKKC különlegessége, hogy keretében a hazai járműipari cégek saját kutatóbázisok felállítása helyett szolgáltatásként rendelhetnék meg a versenyképességük javításához szükséges k+f feladatok elvégzését. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai autóipar versenyképességét javítani lehessen. A multinacionális cégek is egyre inkább arra törekednek, hogy k+f tevékenységüket kiszervezzék. A multik fejlesztési eredményeinek 40 százaléka már ma is beszállítóiknak köszönhető, ez az arány az évtized végére 60 százalékra emelkedhet.
Két éve mi magunk kerestük meg fejlesztési elképzeléseinkkel az MGSZ-t, felismerve, hogy csak a k+f beruházások révén van esélyünk új piacokat szerezni – mondta Simonyi Sándor. A Trigon Electronica Kft. ügyvezető igazgatója szerint az AKKC- program ágazati szinten nyújtana segítséget a cégeknek. Azonban a cégvezető hiányolja a támogatást kormányzat részéről.
Az autóipar erőfeszítései ellenére az AKKC nem jelent meg önálló programként a második Nemzeti fejlesztési tervben. Ezért kezdeményezői most a GKM szakállamtitkársága által létrehozott Versenyképességi Tanácson keresztül próbálnak fellépni ennek korrigálása érdekében – tette hozzá Lukács Pál. Maguk az érintettek sem számolnak 25-30 százalékosnál magasabb támogatási hányaddal, ám ennek hiányában csak a program egyes elemeinek megvalósítására lesz elegendő forrás. Márpedig ez annak a kockázatát növeli, hogy a magyar export 25 százalékát adó autóipar a k+f területén is elveszíti versenyképességét a régió többi országával szemben. Ugyanis a központok létesítése mellett a hazai közép- és felsőfokú oktatás korszerűsítésére is forrásokat kellene biztosítani, mert a következő években a mérnök- és szakmunkáshiány fokozódására lehet számítani.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium ismeri az AKKC-kezdeményezést, amelyet a tárca az Üzletre hangolva programon keresztül igyekszik támogatni – közölte Sipos Mihály, a minisztérium főtanácsosa. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél elmondták: az autóipari k+f központok létesítésének egyedi támogatására nincs kormánydöntés, ám a GOP keretében több pályázat lesz hasonló célok megvalósítására. DK–NIG
