Bővül a hibrid autók piaca

Huszonnégymillió forintos hibrid jármű forgalmazását kezdte meg Magyarországon a közelmúltban a Toyota. A japán gyár luxusmárkája, a Lexus ezzel az LS600 H modellel együtt már három benzin-elektromos hibrid autót kínál Magyarországon, de a piacot továbbra is a hétmillió forintos Toyota Prius vezeti. Egyeduralmát egyelőre nem dönti meg a szintén a közelmúltban bevezetett hatmilliós Honda Civic Hybrid, amelynek idei értékesítési terve 70-75 darab, s amelyből június vége óta 27 talált gazdára.

A Honda elsősorban nem is arra büszke, hogy a több mint 4,5 méteres limuzin városi fogyasztása sem éri el az 5,5 litert, hanem arra, hogy a kocsi átlagos szén-dioxid-kibocsátása mindössze 109 gramm kilométerenként. Összevetésül: az európai autógyáraknak az általuk kibocsátott összes típusukra vetített átlagban ma 140 g/km-es szintet kellene teljesíteniük, de erre eddig csak az elsősorban kicsi autókat készítő FIAT és a PSA Peugeot Citroën csoport volt képes.

A Peugeot a szeptemberi Frankfurti Autószalonon mutatja be a 308-as típus dízel-elektromotoros hibrid tanulmányát. A gyár 2010-re tervezi az értékesítés megkezdését, és közleménye szerint a 308 Hybrid HDi a 3,4 literes átlagfogyasztás mellett csupán 90 gramm szén-dioxidot bocsát ki kilométerenként.

A kettős üzemű hibrid autók ára azonban jelentősen magasabb, mint a szokványos modelleké, ezért a gyártók egyre inkább a nagy vásárlóerejű rétegeket célozzák meg új modelljeikkel. Így például a nagyobb légellenállású, úgynevezett szabadidő-terepjárók, a SUV-ok gyártói is egyre inkább megbarátkoznak a hibrid hajtással, hiszen ezek legnagyobb piacán, az Egyesült Államokban terjed az ellenállás a „gas-guzzling”, azaz a benzinzabáló kocsikkal szemben. Ezért a Chrysler csoport jövőre két

óriását, a Chrysler Aspent és a Dodge Durangót látja el a General Motors és a BMW által fejlesztett hibrid hajtással. A két óriás fejlesztési szövetsége rövidesen kiegészül a Daimler-Benzzel. Mindamellett már a Porsche is azt ígéri, hogy SUV-modellje, a Cayenne hibrid motort kap három éven belül. A Porsche a szövetséges Audival és Volkswagennel dolgozik együtt hibrid- – vagyis benzines és elektromos – meghajtáson.

Mindezek szoros összefüggésben vannak azzal, hogy az USA autópiacán felfelé ível a hibrid autók iránti kereslet. A

J. D. Power előrejelzésében 35 százalékkal növekszik a második fél évben a hibridautó-értékesítés, év végéig 345 ezer ilyen kocsi talál gazdára, s ez már 2,3 százalékos piaci részesedést jelent. Nem is csoda, hogy a Ford, a General Motors és a Chevrolet erőteljesen dolgozik a modellfejlesztéseken, hogy utolérje a Toyotát, amely az év elején kétezer dollárral csökkentette a Prius árát. Elemzések szerint a hibridek forgalmazásának nyolc éve alatt körülbelül 900 millió liter benzint takarítottak meg Észak-Amerikában.

Iparági elemzők ugyanakkor úgy tartják, a benzines hibrid hajtás csak átmeneti kitérő a valódi megoldás, a hidrogénhajtás tömeggyártás számára való kifejlesztéséig. Három márka, a BMW, a Mercedes-Benz és a Mazda igen komolyan veszi a hidrogénüzemű autó fejlesztését, s ez utóbbi nem is a hagyományos Otto-motort, hanem a kizárólag általa gyártott bolygódugattyús Wankel-motort hajtja meg hidrogéngázzal.

A Mazda Motor Corporation legutóbb augusztus 1-jén adott át egy hidrogénhajtású Wankel-motoros autót a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztériumnak. Így nyolcra nőtt azon hidrogénüzemű forgótárcsás gépkocsik száma, amelyet a Mazda kormányzati szerveknek és magánvállalkozásoknak ad bérbe.

A BMW tavaly szeptemberben mutatta be a világ első, sorozatgyártásra alkalmas hidrogénhajtású autóját, a BMW Hydrogen 7 modellt, amelyből száz darabot magas rangú politikusoknak – köztük az Európai Bizottság tagjainak – és neves üzletembereknek adott tesztelésre.

Az első hidrogénüzemanyag-töltő állomást a BMW csoport közreműködésével 1999. május 5-én nyitották meg a müncheni repülőtéren. Jelenleg világszerte 21 olyan állomás van, ahol hidrogén tankolására alkalmas technikai berendezést alkalmaznak. Európában már nemcsak Németországban, hanem Ausztriában (Graz) és Belgiumban (Brüsszel) is találkozhatunk hidrogénkutakkal.

A tervezett 22-25 töltőállomásból álló hálózatból már két egység működik.

A tervezett 22-25 töltőállomásból álló hálózatból már két egység működik.-->