Egészségmegőrzés: 2,5 milliárd

Programot indít a daganatos betegségek hatékonyabb szűrésére a kormány, hogy a vizsgálatokon időben felismerjék a kórt, s így hatékonyabb lehessen a gyógyítás. A program mellett tájékoztatási és felvilágosítási kampányba kezdenek, amelyre hét év alatt 2,5 milliárd forintot fordítanak. Azt szeretnék elérni, hogy a 45–65 év közötti nők 70 százaléka vegyen részt a kétévenként megismételt mammográfiás emlőszűrésen, a hasonló korú férfiak védelme érdekében pedig vastagbél- és végbélszűrési rendszert vezetnek be. Nagyok a regionális különbségek, míg Zala megyében alacsony a részvétel, Szabolcsban meghaladta a 60 százalékot.

A rák kialakulásában számtalan fizikai, kémiai, biológiai, genetikai, életmódbeli, táplálkozási és egyéb tényező együttes hatása játszik szerepet – állítja Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója (VG, 2006. június 13.). Ezek feltárása és megjelölése a medicina feladata, kiiktatásuk lehetősége (primer prevenció) a törvényhozás dolga. A legtöbb daganatos megbetegedés hosszú időn keresztül – kezdeti stádiumban – nem okoz tüneteket, panaszokat, ugyanakkor néhány lokalizációban diagnosztizálható és rendkívül jó eredménnyel gyógykezelhető.

A magyar Nemzeti rákkontrollprogramot – amely az egyik legrégebbi Európában, és amely az egyik alapja a WHO ajánlásainak – az Országos Onkológiai Intézet 1993-ban dolgozta ki. A komprehenzív program több elemét átvették a népegészségügyi munkatervek, sőt Nemzeti rákellenes program néven jelentős része 2006-ban kormányprogrammá vált. Felépítése és tartalma teljes mértékben megegyezik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaival és az európai törekvésekkel. Evidenciákon alapuló korszerű szakmai terv, amelynek megvalósításához nemcsak pénzügyi források, hanem elsősorban szakmapolitikai elhatározás és döntések kellenek.

A mellrákszűrés – minden nehézség dacára – az első periódus 43 százalékos részvételi arányával indult el, szemben a méhnyakrák szűrésének elképesztően alacsony, egy számjegyű arányával – mondta a főigazgató. Ezért ez utóbbi teljes újjászervezését tartja szükségesnek.

A vastagbél- és végbélrák népességszintű szűrését álvita késlelteti. Az európai rákellenes kódex, az amerikai ajánlás és a lobbikon kívüli mérvadó szakmai testületek egybehangzóan az emberi vér valamelyik alkotóelemének székletből való laboratóriumi kimunkálását jelöli meg a szűrés módszereként. Tumorgyanú esetén szövettani mintavétel, a státus rögzítése történik, esetleg elvégzik az elváltozás endoszkópos úton való eltávolítását. A különböző lokalizációjú daganatok vizsgálatára alkalmas módszerek (izotópok, ultrahang, CT, MRI, PET, CT stb.) információértéke más és más. Túl kell lépni azon, hogy minden lehetséges vizsgálatot minden ellátóhelyen különbözőképpen vagy egyáltalán nem standardizált körülmények között – ahol a beteg megfordul – elvégezzenek. Ez szakmailag indokolatlan és mérhetetlenül drága. A kór patológiájától a szövettani diagnózison túlmenően azt várjuk, hogy határozza meg – a molekulák, gének, fehérjék szintjén – a daganatok kialakulásában, kórlefolyásában, a terápia érzékenységében, a biológiai viselkedésben szerepet játszó receptor- és génelváltozásokat, amelyek meghatározzák a beteg kezelését és annak eredményességét – állítja Kásler Miklós. Csak ezeknek az adatoknak a birtokában lehet megtervezni, véghezvinni a komplex kezelést, amely a sebészeti, a sugár-, a kemoterápiás, a hormoncélzott biológiai kezelések számtalan variációjából a beteg számára a legkedvezőbb.

A legnagyobb visszaesés a 20–29 évesek között volt, ahol a rendszeresen szűrővizsgálatra járók aránya 2004-ben még 61 százalék volt, az idén már csak 14. Az áprilisban, 990 ember megkérdezésével végzett kutatás megállapítja: az emberek többsége tisztában van a rossz általános egészségi állapotával, azonban ez ellen nem tesz semmit.

Az egészségmegőrzés szempontjából a lakosság legpasszívabb csoportja a 40–49 éves korosztály, valamint a nyolc általánost végzettek, illetve a szakmunkások.

A legnagyobb visszaesés a 20–29 évesek között volt, ahol a rendszeresen szűrővizsgálatra járók aránya 2004-ben még 61 százalék volt, az idén már csak 14. Az áprilisban, 990 ember megkérdezésével végzett kutatás megállapítja: az emberek többsége tisztában van a rossz általános egészségi állapotával, azonban ez ellen nem tesz semmit.

Az egészségmegőrzés szempontjából a lakosság legpasszívabb csoportja a 40–49 éves korosztály, valamint a nyolc általánost végzettek, illetve a szakmunkások.-->