Érvénytelen határozat
Ha a társasági szerződés értelmében a taggyűlés határozatképességéhez valamennyi tag jelenlétére van szükség, akkor az egyik kft.-tag távollétében nem hozható érvényes taggyűlési határozat még olyan kérdésben sem, amelyre vonatkozóan a távollévőnek szavazati joga nem volt – mutatott rá a Fővárosi Ítélőtábla az alábbi perben.
Az érintett kft. taggyűlése az ügyvezetőt akarta tisztségéből visszahívni. Az meg is jelent, a napirendi pontokat tudomásul vette, majd indoklás nélkül távozott. A visszahívó határozat mindenesetre megszületett. Az ügyvezető a bírósághoz fordult, kifogásolva, hogy az ominózus – köztük az őt érintő – határozatok a társasági szerződésbe ütköznek. Az elsőfokú bíróság elfogadta az álláspontját. A társasági szerződés ugyanis azt írta elő, hogy a taggyűlés akkor határozatképes, ha a törzstőke egésze képviselve van. Ezzel szemben egy tag – az ügyvezető – hiányzott. A bíróság szerint azért is szabálysértők a határozatok, mert a taggyűlést nem szabályosan hívták össze, és a jegyzőkönyvről hiányzott a felperes mint ügyvezető aláírása is.
A kft. fellebbezett. Előadta, hogy a felperes azért távozott indok nélkül a taggyűlés helyszínéről, hogy a rá nézve hátrányos napirendi pontok megszavazását meghiúsítsa. A visszahívás kérdésében a taggyűlés egyébként határozatképes volt. A felperest – akit a határozat érintett – ugyanis a határozatképesség számításánál figyelmen kívül kellett hagyni. A Fővárosi Ítélőtábla kifejtette: a törvény szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselteti magát. A társasági szerződés azonban ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat. Az adott kft. alapszabálya a határozatképességhez valamennyi tag jelenlétét megkövetelte. Erre figyelemmel a felperes nélkül a kft. nem határozhatott volna a napirendi pontokról. Ettől teljesen független kérdés az, hogy a tag a napirenden szereplő valamely pontban szavazhat-e vagy sem. Egyébként – a bírói gyakorlat szerint – a társaság tagjának tagsági jogaihoz tartozik, hogy az ügyvezető személyéről döntsön, függetlenül attól, hogy ő maga az ügyvezető. Adott esetben, ha a felperes jelen lett volna a taggyűlésen, és az határozatképes lett volna, abban az esetben is szavazhatott volna az ügyvezetői tisztségből való visszahívásról – szögezte le az ítélőtábla. KK
Új szabály
A rendőrségről (MK 2007/88. sz.)
