BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Keveslik a kvótát a cégek

Súlyos versenyképességi problémáktól tartanak a szén-dioxid-kvóták kereskedelmében részt vevő hazai vállalatok annak következtében, hogy az Európai Bizottság 10,8 százalékkal csökkentette a cégek számára díjtalanul szétosztható keret nagyságát a 2008–2012-es időszakra. A kormány a múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy az egyes ágazatokra miként hat a szigorítás, minderre az érintettek augusztus 15-ig tehetik meg észrevételeiket.

A piaci szereplők közül mindenki vesztes, igaz, egyelőre nem ismert, hogy az egyes létesítmények pontosan mennyivel kevesebb kibocsátási egységgel (kvótával) gazdálkodhatnak – közölte Civin Vilmos. A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) környezetvédelmi osztályvezetője szerint már a magyar kormány által elkészített verzió is kvótahiányt vetített előre, s az EB döntése ezt tovább fokozza. Az új EU-tagállamok, így Magyarország cégeinek különösen hátrányos, hogy a bizottság módszertana következtében a régió országai kedvezőtlenebb körülmények közé kerülnek, mint egyes régi tagországok, amelyek közül Görögország, Portugália, Spanyol- és Írország növelheti a bázishoz (1990) viszonyított szén-dioxid-kibocsátását.

Magát az MVM Zrt.-t több szempontból is érinti az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátás mérséklését célzó kvótakereskedelmi rendszer kereteinek megkurtítása. Egyrészt a csoport erőművei a tervezettnél nagyobb kvótahiánnyal számolhatnak, emellett kétséges, hogy a következő években felépülő észak-budai és miskolci erőmű számára jut-e elegendő ingyenes kibocsátási egység a rendszerbe újonnan belépő létesítmények számára elkülönített tartalékkeretből. A hiányt a cégek csak külső kvótavásárlással, vagy ha ez lehetséges, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését eredményező beruházásokkal mérsékelhetik, s ezek komoly többletterhet jelentenek. Az MVM kereskedőként más vállalatoktól is vásárol áramot, ám a beszállító erőművek termelési költségei a kibocsátási egységek hiánya miatt szintén növekedni fognak. Civin Vilmos szerint talán segít, hogy a kormány – a régió öt másik országához hasonlóan – az Európai Bíróság előtt megtámadta a bizottság határozatát, ám az eljárás nem halasztó hatályú, így 2008-ban a cégeknek mindenképpen kisebb kvótamennyiséggel kell számolniuk. Emellett kérdés, hogy kedvező elbírálás esetén miként lehetne nagyobb piaci zavarok nélkül beavatkozni a rendszerbe.

Eredetileg is 8-10 százalék kvótahiánnyal számolt 2008– 2012 között a Dunaferr Zrt., ám a szigorítás következtében ennek mértéke a 15 százalékot is elérheti. Lukács Péter, a vállalat műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta: a bázisnak tekintett 2005-ös évben a Dunaferr több létesítményénél folyt korszerűsítés, ezért a cégcsoport részére eleve a reméltnél kevesebb kvótát különítettek el. Ráadásul a vállalat 2006-ban egy több százmillió eurós fejlesztési programot indított, s kérdéses, hogy az új belépő egységeknek elegendő kvótát tartalékol-e a kormány. A Dunaferrnél még vizsgálják, miként pótolják a kieső kvótamenynyiséget, ám a lehetőségeket szűkíti, hogy a gyártás sajátosságai miatt a gyárkapun belül nem tudják lényegesen csökkenteni a szén-dioxid-emissziót. A kvótahiány legkellemetlenebb következménye, hogy a költségek rontják majd a vállalat versenyképességét, miközben a nemzetközi piacon a fő vetélytárs orosz, ukrán és kínai cégeket nem sújtja hasonló teher. A kormány alapvetően kedvezően fogadta észrevételeinket, ám fájó, hogy az országos kvótakeret két százalékát még mindig aukciós célokra kívánják félretenni – tette hozzá Lukács Péter.

Szintén versenyképességi problémáktól és árdrágulástól tartanak a Wienerberger Zrt.-nél. Az iparágban a szén-dioxid a technológiai folyamatban, kémiai reakciók következtében keletkezik, és ezekre semmilyen energiamegtakarítás vagy tüzelőanyag-váltás nincs hatással – fejtette ki Serfőző László. A vállalat környezetvédelmi munkatársa szerint a szigorítás következtében kieső kvótamennyiséget két módon tudják ellentételezni: külső vásárlással vagy a termelés visszafogásával. A Wienerberger bécsi központjában most folyik az egységes, csoportszintű stratégia kidolgozása, ám a cégnél arra számítanak, hogy az ágazati szinten is jelentkező kvótahiány újabb drágulási hullámot indíthat el a piacon.

Felhasználható díjtalan kvótakeret

A magyar kormány tervezetéhez képest az Európai Bizottság az évente felhasználható díjtalan kvótakeretet 10,8 százalékkal, 27,42 millió tonnára csökkentette.

A kormány tájékoztatása szerint az érintett 229 létesítmény a januárihoz képest négy százalékkal kevesebb – egyenként egy tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító – kvótát kap ingyen. A kormány a további 5,8 százaléknyi csökkentést az új belépő tartalék és az aukciós tartalék mérséklésével érvényesíti.

Legkisebb mértékben, 2,7 százalékkal a lakossági és közületi távhőtermelés kvótái csökkentek, miközben a leginkább érintett villamosenergia-termelés kvótáit 4,2 százalékkal mérsékelték.

Az új belépőknek elkülönített keret teljes mennyisége a tervezett 12 százalék helyett nyolc százalék, míg az árverésen megvásárolható kvótahányad a tervezett öt százalék helyett kettő lesz.

A kormány tájékoztatása szerint az érintett 229 létesítmény a januárihoz képest négy százalékkal kevesebb – egyenként egy tonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító – kvótát kap ingyen. A kormány a további 5,8 százaléknyi csökkentést az új belépő tartalék és az aukciós tartalék mérséklésével érvényesíti.

Legkisebb mértékben, 2,7 százalékkal a lakossági és közületi távhőtermelés kvótái csökkentek, miközben a leginkább érintett villamosenergia-termelés kvótáit 4,2 százalékkal mérsékelték.

Az új belépőknek elkülönített keret teljes mennyisége a tervezett 12 százalék helyett nyolc százalék, míg az árverésen megvásárolható kvótahányad a tervezett öt százalék helyett kettő lesz.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.