Kis Kína Magyarországon

Nem tudjuk, hová települt át az árusok többsége – mondta el lapunknak a nemrégiben megszűnt Fáy utcai „ázsiai” piacot működtető Novák & Novák Zrt. vezérigazgatója, Tölgyesi Ferenc. A 4000 négyzetméteres piacon mintegy 300 vállalkozás bérelt területet, s ezek közül csupán negyvenen mentek a társaság 3300 négyzetméteres rákospalotai, és 26-an a közel 5400 négyzetméteres Verseny utcai piacára.

Az Asia Center ugyanakkor mintegy nyolcvan, az üzletház koncepciójához illeszkedő cégnek adott helyet a nyugati szárny földszintjén. Így az Asia Center kihasználtsága 80 százalékra emelkedett.

Feltételezhető, hogy sok kínai és vietnami kereskedő átköltözött a Kőbányai út Orczy tér–Hungária körút közötti szakaszának két oldalán húzódó „ázsiai” negyedbe, amelynek csak egy része az elmúlt években elhíresült Négy Tigris piac. Ez a környék a kínai könnyűipari termékek afféle kelet-európai elosztó központjaként működik, amelynek forgalmát talán még a rendszeresen kiszálló és esetenként több millió forint értékű hamisított márkájú ruhát, egyebeket lefoglaló pénzügyőrök sem tudják.

Az itteni kereskedelem nem vet jó fényt a kínaiakra, akik pedig szinte már „őshonosnak” számítanak, hiszen első csoportjaik két évtizede, a vízumkényszer eltörlését követően vetették meg a lábukat Magyarországon. Miután rövid idő alatt harmincezresre nőtt a hazánkban élő kínaiak száma, a 90-es évek elején már innen indult a kínai importáru Kelet-Európába. Az első hullám 1992-ig tartott, amikor a magyar kormány beavatkozásával igyekeztek visszaszorítani a nagymértékű kínai kereskedelmet, és visszaállították a vízumkényszert.

Szintén a 90-es évekre tehető, hogy már a vidéki városokban is megjelentek a kínai boltok. Ma már nincs olyan helység, ahol legalább két-három kínai boltot ne lehetne találni. A felmérések szerint minden ötödik magyar vásárolt már kínai piacon Budapesten, vagy a vidéki városokban található kínai boltokban.

Évtizedünk elejétől ismét erősödött a kínaiak bevándorlása – állapítja meg a PR Agent Kft. tanulmánya, rámutatva, hogy ezzel párhuzamosan a vám- és pénzügyőrség is egyre szigorúbban ellenőrizte a beáramló termékeket, mert ezeken a piacokon tapasztalható a legtöbb visszaélés, s ez egyrészt a kereskedőknek, másrészt – az elmaradt adó- és vámbevétel miatt – a költségvetésnek okoz óriási károkat. Ezért is mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára: az összes olyan piacot, mint például a józsefvárosi Négy Tigris, be kellene zárni. Ugyanakkor napjainkban több kínai kereskedő teszi át vállalkozását Romániába, Ukrajnába vagy más közeli országba a nagyobb üzleti lehetőség reményében.

Ma Magyarországon becslések szerint huszonöt-harmincezer kínai él, körülbelül nyolcvan százalékuk Budapesten. Munkavállalóként hivatalosan 6800 kínai tartózkodik hazánkban, de valójában számuk több mint háromszorosára tehető, ám a magyar állampolgárságot szerzettek száma nem éri el a százat. Kutatások szerint az itt élő kínaiak nagy része nem szándékozik letelepedni hazánkban, csupán addig tartózkodik itt, amíg megtalálja üzleti számításait. Ezért meg is tartják kínai állampolgárságukat, így továbbra is számíthatnak a kínai kormány támogatására.

A magyar–kínai kapcsolatokra ugyanakkor tagadhatatlanul hatással van, hogy nagyszámú kínai él hazánkban. A régiónkban csak nálunk működő Bank of China 2002-ben hozta létre magyar

leányvállalatát, 2,7 milliárd forint jegyzett tőkével. Fő céljai közé tartozik az anyaországból érkező vállalatok itteni befektetéseinek, illetve a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatoknak a támogatása. Működése első évétől nyereséges, 2006-ban 13 milliárd forintos mérlegfőösszeget és 200 milliós adózás előtti eredményt könyvelhetett el.

A Kínai Népköztársaság 2003-ban elindította a Go Global („válj világcéggé”) programját, amely arra ösztönözte a kínai vállalatokat, hogy jelenjenek meg külföldi piacokon. Ez a kampány is segítséget nyújtott a hazánkban megjelenő cégek letelepedésében.

A kínai cégek letelepedését segíti a szintén 2003-ban megnyílt Asia Center, amelynek célja, hogy Közép-Európa legnagyobb elosztó központjává váljon, elsősorban a kínai termékek területén. Két éve tartó tárgyalások eredményeként a kereskedelmi központ nemrég szándéknyilatkozatot írt alá a kínai kereskedelmi tárcával 200 000 négyzetméter állandó kiállítási terület bérbeadásáról. A China Brand Trade Center (CBTC) megvalósulásával Magyarországon létrejönne a kínai márkák kereskedelmi képviseleti központja. Ezáltal hazánk a kínai termékek európai „hídfőállásává” válna, bár több szomszédos ország is pályázik erre a címre. A PR Agent tanulmánya szerint ugyan sokan kételkednek abban, hogy hazánk töltheti be ezt a hídfőszerepet, ám a kínai üzletemberek egy része kiváló lehetőségeket lát hazánkban.

Remélhetőleg az érdeklődést tovább élénkíti, hogy a CBTC marketingkampánya a magyar évaddal indul Kínában. A magyar évad 2007. szeptember 1-jétől 2008. április végéig tart, és megnyitásán Gyurcsány Ferenc is részt vesz. A nyolc legfontosabb nagyvárost érintő, országimázs-építő gazdasági-kulturális rendezvénysorozat hivatalos partnere az Asia Center.

A társaság úgy vélte, a kínai közösség vásárlóereje már olyan mértékű, hogy annak kiszolgálására érdemes külön benzinkutat létrehozni, ahol nemcsak a feliratok vannak kínaiul, hanem megtalálható a törzsvásárlói tájékoztató füzet is kínai nyelven.

A társaság úgy vélte, a kínai közösség vásárlóereje már olyan mértékű, hogy annak kiszolgálására érdemes külön benzinkutat létrehozni, ahol nemcsak a feliratok vannak kínaiul, hanem megtalálható a törzsvásárlói tájékoztató füzet is kínai nyelven.-->