Rekordokat dönt a Művészetek Völgye
Márta István mint minden évben, az idén is, az utolsó pillanatban figyelmeztetett rá, hogy a fesztivál büdzséjéből több millió forint hiányzik. A gyorssegély korábban mindig megérkezett, ez évben azonban nem, így programokat kellett lemondani.
Az igazgató szerint kétfajta fesztivál van: az egyik a nyereségorientált vállalkozás, amelynek a szervezését egy cég vállalja magára, a másik az állami és önkormányzati támogatást élvező kulturális fesztivál, amely nonprofit elven működik. Hozzátette, historikus egyházi zenei műsorral, színházi előadásokkal, kortárs képzőművészettel nem lehet profitot termelni. A Művészetek Völgye fesztiválon részt vevő települések jó része forráshiányos, így a fesztivál szervezéséhez elkülönített tőkéjük nincs, ellentétben a Szegedi Szabadtéri Játékokkal vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozóval, ahol több millió forinttal járul hozzá mind az állam, mind az önkormányzat a megvalósításhoz. Már maga a Művészetek Völgyét létrehozó szervezet, a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet (KKTE) – amelyet maga Márta István alapított a falu lakóival összefogva 1989-ben – is nonprofit szervezet, és mint mondja, amíg ő irányítja a Völgyet, addig az is marad. A fesztivál egyébként termel bevételt. Anyagi szempontból legfőbb haszonélvezője maga az állam: a gazdasági minisztérium statisztikákat készített a fesztiválról, e szerint az állami résztámogatás 2-2,5-szerese térülne meg egyéb bevételi oldalon. A programsorozat alatt jelentős iparűzési adó folyik az önkormányzati költségvetésbe. Az idei fesztivált kivéve a jegybevétel jelentős részét minden évben szétosztják a települések között, a lakosok pedig munkát kapnak, a szoba- és udvarkiadásból pedig kiegészítő jövedelemhez jutnak.
Amíg azonban nincs meg a biztos – közel 40 százalékos – állami forrás, nem toborozhatnak szponzorokat. A megszorításokkal az állami pályázatok száma és pénzügyi háttere csökkent. Emiatt a fesztivál szervezői az idei rendezvényre június elején adhattak be pályázatot a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba, ahonnan egyelőre annyi választ kaptak, hogy az a tartalmi és formai követelményeknek megfelel, döntés viszont legkorábban ősszel lehet. Az utófinanszírozásban 80 millió forintot kaphatnak. A szolgáltatásokért azonban most kell fizetni. A KKTE tulajdonában lévő két ingatlanra nem lehet olyan összegű hitelt felvenni, amely az üzemi költségeket egyáltalán fedezné, vagy a költségekben releváns lehetne. Az egyik egy 18. századi kovácsműhely és lakóházmúzeum, valamint egy falumalom-múzeum, ezek eszmei értéke magas, azonban hitel felvételére nem alkalmas.
Az idén 242 millió forintos költségvetésűre tervezték a Völgyet, de úgy alakult, hogy az 50 millió forintos szponzorációs összegből mindössze 10 érkezett meg a szervezőkhöz, és 15 millió forint azonnali támogatást kaptak a kulturális tárcától. A költségek kétharmadát a dologi, egyharmadát, pedig a produkciós költségek teszi ki, így nem sok kiadást lehet az „ingyen”-szerepléssel megspórolni. Már így is több előadó a szokásos honoráriumának a feléért vagy háromnegyedéért is elvállalja a fellépést, hiszen a Völgyben fellépni nagy szakmai elismerést jelent.
Volt olyan település, amely hozzájárult volna a költségekhez, többen már szponzori támogatással kopogtatnak a szervezők ajtaján, de művészeti kínálatuk nem felelt meg a szervezők által meghatározott elvárásoknak és értékrendnek. Márta István kiemelte: az, hogy valakinek megvan a szerepeltetéshez szükséges tőkéje, még nem jelenti azt, hogy azonnal lehetőséget kap. A Völgy programfüzetébe szigorú feltételekkel kerülhetnek be az előadások, legyen szó bármely műfajról.
A forráshiány mellett a másik probléma az, hogy a Művészetek Völgye nem behatárolt terület – mondja az igazgató. A helyszíneken nehezen lehet ellenőrizni a jegybevételt, ehhez a számítások szerint 140 kilométernyi drótkerítésre és több száz főre lenne szükség. A programokon napi kétezer forintért lehetett részt venni, a háromnapos bérletet 5, a tíznaposat pedig 15 ezer forintért árulták.
