Sem járulékemelés, sem mazsolázgatás

„Nem lesz járulékemelés az egészségügyben a több pénztár megjelenése miatt” – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője a közszolgálati televízió tegnap reggeli műsorában. Ez összecseng azzal, amit Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter korábban mondott: a járulék mértékének és annak, hogy egy- vagy több-biztosítós rendszer működik, „semmi köze nincs egymáshoz”. Lendvai az egyenlő járulékért egyenlő egészségügyi szolgáltatás elvét hangsúlyozta, hozzátéve: az egészségügyi hozzájárulás összegét nem emelik és az alapszolgáltatások körét sem szűkítik.

2010-ig ez biztosan így lesz Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint: „nincs az a kormány, amely választások előtt két évvel járulékot emelne, vagy csökkentené az egészségügyi szolgáltatásokat”. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának közgazdásza lapunknak elmondta: sok múlik azon, hogy a biztosítók milyen okokat látnak az Egészségbiztosítási Alap jelenleg pozitív mérlege mögött. A büdzsében keletkezett többletet ugyanis egyes szakértők szerint a teljesítményvolumen-korlátozás (tvk) is generálta: a kórházak és szakrendelők a limit miatt kevesebb beteget látnak el, ami megtakarítást eredményez. Ez a korlátozás „hosszú távon nem tartható fenn” – mondta Sinkó Eszter. Az egészségügyi miniszter és más kormánypárti szakpolitikusok is többször úgy nyilatkoztak: a tvk értelmét veszti és megszűnik a biztosítási rendszer átalakításával. A korlátozás eltörlése több kiadást eredményez, ezért Sinkó Eszter elképzelhetőnek tartja, hogy később lobbizni fognak a pénztárak azért, hogy az állam több pénzt szedjen be a biztosítottaktól vagy szűkítik az alapcsomagért járó ellátásokat, hogy több ügyféllel tudjanak kiegészítő biztosítást kötni.

A szocialisták az utóbbi időben kínosan ügyeltek arra, hogy elkerüljék a „több-biztosítós modell” kifejezést. Vélhetően azért, mert a klasszikus piaci biztosítási rendszer (Egyesült Államok) része a kockázatszelekció, amelynek lényege, hogy mielőtt egy biztosító szerződést kötne egy új ügyféllel, a vérnyomásától a haskörfogatáig alaposan feltérképezi a páciens egészségi állapotát. Ha például dohányzik, vagy cukorbetegségre hajlamos, elutasíthatják jelentkezését. Lendvai Ildikó ezúttal is hangsúlyozta: ilyen nem lesz a magyar modellben.

Bár az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvénytervezetet augusztus 24-ére ígérte a kormány, a Fidesz csütörtökön „nyomatékosan” felkérte a kormányt, hozza nyilvánosságra ennek részleteit. Mikola István, az ellenzéki párt szakpolitikusa szívesen beletekintene a részletes szakmai anyagokba, hatástanulmányokba, valamint a biztosításmatematikai számításokba.

Mivel még keveset lehet tudni a körvonalazódó elképzelésről, a Magyar Gyógyszerészi Kamara is erős fenntartásokat fogalmazott meg a biztosítási rendszerrel kapcsolatban. Hankó Zoltán alelnök szerint ahhoz, hogy az ország bármely gyógyszertárában a beteg hozzájusson a támogatott készítményhez, a létrejövő 5-8 egészségpénztárnak az összes patikával szerződést kell kötnie, ami „a jelenleginél sokkal bonyolultabb és költségesebb rendszert eredményez”.

AS Network - Bánky Bea-->