Betelefonálós játékok - A szabályozás senkiföldje, szabad a "préda"
A Gazdasági Versenyhivatal végzése alapján az úgynevezett interaktív televíziós játékok gyártói megállapodtak abban: megfelelően tájékoztatják a leendő résztvevőket a játékba kerülés feltételeiről.
Mint arról korábban beszámoltunk a GVH Versenytanácsa elfogadta az érintett műsorgyártó cégek kötelezettségvállalását azzal kapcsolatban, hogy a társaságok a fogyasztókat a játékba kerülést befolyásoló minden tényezőről pontosan értesítik.
A TV2-n sugárzott Szóda, az ATV-n sugárzott Többet ésszel, Kvízaréna, Játszma, a Spektrumon sugárzott Telefortuna játékok folyamán a képernyőn látható információk, illetve a műsorvezető közlései világossá teszik, hogy a kérdésre adott válasz ismerete, és az emelt díjas telefonszám felhívása nem jelent automatikus játékba kerülést, amelynek módszereiről a nézőket tájékoztatni kell.
A televíziós játékok gyártói többek között vállalták, hogy a hívás bruttó díját legalább 15 képpontos betűméretben, olvashatóan feltüntetik, sőt a cégek ígéretet tettek arra, hogy a műsor ideje alatt nem hangzik el olyan állítás, miszerint a játék telefonszámát senki nem hívja.
Ahogy Mihálovits András, a GVH munkatársa a VGO-nak elmondta, a probléma az, hogy a Versenyhivatal csak addig vizsgálhatja az egyes cégek üzleti tevékenységét, ameddig a fogyasztói döntés meg nem születik. Jelen esetben tehát a végzésben igyekeztek olyan szabályokat megállapítani, amelyek a nézőket a lehető legteljesebb mértékben tájékoztatják arról, mik a játék szabályai.
Azt azonban, hogy a játékba kerülést követően mi történik, gyakorlatilag semmilyen testület nem felügyeli.
Az ORTT már többször próbált változtatni az interaktív játékokkal kapcsolatos helyzeten, ám mivel a kérdést nem a médiatörvény szabályozza, a testület nem illetékes az ügyben. Mint Dr. Tímár János, az ORTT munkatársa elmondta, a passzív nézőknek készülő műsorfolyamba beékelt interaktív tartalommal a hagyományos médiatevékenységet felügyelő ORTT nem tud mit kezdeni, de kétségtelen, hogy rendezni kellene ezt a kérdést, ahogyan azt a testület már többször, legutóbb ez év áprilisában kezdeményezte.
A „betelefonálós játékokat a Szerencsejáték Felügyelet sem vizsgálja, az ugyanis szerintük egyszerűen nem szerencsejáték, hiszen a műsor során feladványokra kell válaszolni. Jelenleg tehát az interaktív játékokat – legalábbis a nézői telefonok felvétele után – semmilyen intézmény nem vizsgálja, a helyzet csak törvényalkotással lehetne megoldható. Mihálovits András azonban úgy véli, a gyártók által önkéntesen elfogadott feltételek betartatása a fogyasztók számára hasznos lesz, hasznosabb, mint a GVH által a versenyszabályok megszegése miatt kiszabható bírság.
A Versenyhivatal a jövőben be nem jelentett vizsgálattal ellenőrzi a megállapodás betartását, és a szabályok megszegése esetén várhatóan bírságol is.
Mihálovits szerint a GVH azt szeretné, ha a jövőben amerikai mintára a Versenyhivatal elmarasztaló döntéseit a polgárok egyéni, kártérítési pereikhez bizonyítékként felhasználhassák.
Azonban rendkívül nehéz a peres eljárás során a betelefonálós játék által okozott kárt, és az esetleges csalásokat igazolni, ráadásul mivel a jelenlegi végzést a felek önkéntesen fogadták el, így azt a kárt szenvedett fogyasztók „nem lobogtathatják” a bíróságon. (Faludi Linda)
