Gát- vagy császármetszés segített volna a babának - Geréb 1-5 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat
A 35 éves nyíregyházi nő egy budapesti szülőotthonban akarta világra hozni gyermekét, de szülés közben komplikáció lépett fel: a gyermeknek elakadt a válla a mamája szeméremcsontjában, és semmilyen módszerrel nem tudták kisegíteni. Ekkor mentőt hívtak, akik a legközelebbi, kétpercnyire lévő kórházba indultak az asszonnyal. A négy kiló körüli babát a kórházban két szülészorvos és egy szülésznő nagy nehezen világra segítette – a köldökzsinór nem volt a nyakán –, azonban már nem tudták újraéleszteni. A rendőrség jelenleg közigazgatási eljárásban vizsgálja az esetet, tehát 30 napon belül állapítják meg, hogy történt-e bűncselekmény.
Ha a kirendelt igazságügyi orvosszakértő arra a következtetésre jut, hogy a kisbaba kórházban nem halt volna meg, akkor szóba jöhet esetleg a foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége is, amit 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.
Pszichológiai szempontból semmi nem indokolja, hogy egy kismama a kórház helyett máshol szüljön – jelentette ki lapunknak C. Molnár Emma, a Semmelweis Egyetem I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, aki több könyvet is írt az anyaság lélektanáról.
„A kórház nem jelent feltétlenül rideg, elidegenedett környezetet. Nagyon sok olyan intézmény van, ahol otthonos körülmények várják a kismamákat. Az apa segédkezhet a szülésnél, az egyágyas, hotelszerű szobákban gyermek éjjel-nappal az anya mellett lehet, hát mi kell még?” – tette fel a kérdést. Majd hozzátette: azt viszont tudomásul kell venni, hogy egy gyermek világra jövetele élettani krízis szituációnak minősül, amelynek a főszereplője nem az anya, hanem a megszületendő gyermek.
„Ahhoz, hogy a magzatból újszülött válhasson, támogatni kell őt, s ebben a legfontosabb szerep az anyára hárul – jelentette ki a pszichológus. – Ám amennyiben a kismama ehelyett inkább a saját szubjektív jó közérzetét helyezi előtérbe, akkor kimondhatjuk, hogy cserbenhagyja a magzatát.”
Geréb Ágnes felvetésére, miszerint a magzat egy kórházban is meghalhatott volna, C. Molnár Emma úgy reagált: ilyet senki sem állíthat biztonsággal – már csak azért sem, mert egy egészségügyi intézményben nem csupán a felszereltség jobb, hanem a szakmai kontroll is. „Az orvosok konzultálnak, megvitatják a lehetőségeket, s ez lényegesen nagyobb figyelmet és biztonságot eredményez, mint amikor valaki egyszemélyi felelősséget vállal a szülés levezetéséért.”
Természetesen próbáltuk megszólaltatni Geréb Ágnest is, ám ő lapunknak csak annyit mondott: nincs elegendő ideje ahhoz, hogy kifejtse álláspontját, s nemsokára ki kell kapcsolnia a mobiltelefonját. Ezért itt csak a honlapjáról idézhetünk: „Komplikációmentes szülésnek indult. A vajúdás is az volt. A magzatvíz tiszta volt, a kisbaba csak négy nappal született később a kiírt dátumnál. A szülés magától indult meg. A kisbaba jól feküdt, nem volt a méretarányosnál nagyobb. Végig jó szívhangokat hallottunk, még a kitolási szak egész hosszában is. A kisbaba feje megszületett annak rendje és módja szerint, rózsaszínen, a köldökzsinór nem volt a nyakán. De a fej normális megszületése után elakadt a válla, és semmi, de semmi próbálkozással, módszerrel nem tudtuk kisegíteni. Mindent megtettünk, amit csak lehetett (...)
Végiggondoltuk mindannyian újra és újra, hogy mit kellett volna máshogyan tenni, hol volt a hiba. Nem tudjuk. Nem értjük.”
„A szülészek nevében a leghatározottabban visszautasítom Geréb Ágnes arrogáns vádaskodását, amely szerint a kórházban is tragédiával végződött volna a hétvégi otthonszülés” - mondja Szabó István, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke. A pécsi Szülészeti Klinika professzora szerint a legsimábbnak ígérkező szüléskor is felléphetnek olyan komplikációk, amelyek szakszerű, klinikai beavatkozás nélkül tíz perc alatt is végzetesek lehetnek. A professzor ugyan a szülés körülményeit nem ismeri, de valószínűleg a hétvégén is olyan komplikáció történt, amely orvosolható lett volna megfelelő szakmai hozzáértéssel és eszközökkel. A vállelakadás ugyanis előfordulhat nagy magzatok esetében, ami szakszerű műfogásokkal a magzat károsodása nélkül orvosolható. De az elhúzódó vajúdás miatt már korábban császármetszést kell végezni. A szaktekintély szerint azonban a császármetszés olyan beavatkozás, amelyet a legkitűnőbb orvos is kizárólag klinikai körülmények között végezhet.
A szakmai kollégium egyébként már először 1999-ben állásfoglalást adott ki az otthonszülésről, amelyet a szakemberek akkor is helytelenítettek. A professzor 41 éves szakmai tapasztalatával úgy látja, az otthoni szülés nem a jövő útja. Sokan Hollandiával példálóznak, ahol elterjedtebb (30 százalék az otthonszülők aránya), hogy az anyák szülőházakban hozzák világra gyermeküket.
Kollégiumunk ajánlást fog kidolgozni az otthonszülések szabályozására, így például csak 35 év alatti anyák választhatják ezt a lehetőséget, olyan esetekben, ahol problémamentesnek ígérkezik a szülés, s a gyermek sem túl nagy. Tilalom alá esnének többek között az ikerterhességek is”, mondja a professzor.
Évente 250-300 kismama választja az otthonszülést, s ez a szám lényegében az elmúlt két évtizedben változatlan, nyilatkozta korábban Geréb Ágnes.
Bár pontos statisztikák nincsenek arról, hány kisbaba jön a világra otthon, a KSH nem csak az élveszületésekről vezet statisztikát, hanem arról is, évente hányan látják meg a napvilágot kórházon kívül, tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivataltól. 2000 és 2005 között a születésszám 94 ezer és 97 ezer között mozgott, lényegében állandó volt. Ezalatt a kórházon kívül megszületettek száma 654 és 514 között változott, ami szintén nem mutat érdemi eltérés. Az utóbbiak csoportjába azonban nem csak a tervezett otthoni születések tartoznak, hanem azok is, akik a kórházba vezető úton, vagy otthon, nem tervezett körülmények között látják meg a napvilágot.
Már régóta ígérik az otthonszülés szabályozását
Jelenleg semmi sem szabályozza, hogy ki és milyen feltételekkel hozhatja világra gyermekét saját lakásában, ezért még szeptember elején ígéretet tett arra az Egészségügyi Minisztérium, hogy 2008-ban törvényt hoznak az otthonszülés szabályairól.
„Pontosan kell szabályozni, hogy ki is az, aki szülhet otthon. Tisztázni kell, hogy lehet-e kórházon kívül elvégezni egy ikerszülést, illetve veszélyeztetett terhesség esetén ne lehessen otthon szülni” – mondta Horváth Ágnes.
A tárca vezetője szerint még azt törvénybe kell foglalni, hogy miként fogják ellenőrizni a magzati szívhangot, milyen más felszerelések kellenek még, és hogyan tartják a kapcsolatot a kórházzal, mentőkkel. Gondot jelenthet azonban, hogy az ÁNTSZ valószínűleg a kórházinál szigorúbb minimumfeltételeket fog megszabni, amelyeket otthon nehéz lesz teljesíteni
Nincs szabály, ezért nem tilos otthon szülni
Az otthonszülés ma Magyarországon tulajdonképpen féllegális tevékenység: az európai országokhoz hasonlóan nem tiltott, de az európai országoktól eltérően nincs is szabályozva – írta közleményében az Egészségügyi Minisztérium.
Tavaly a kórházakban 97 ezer szülésből 40 csecsemő életét nem sikerült megmenteni, a szabályozatlanság miatt az otthonszülésről ilyen hivatalos adat nem áll rendelkezésre.
Nincs egyértelműen rögzítve, ki választhatja a szülésnek ezt a formáját, mi a közreműködők felelőssége, milyen hátteret kell biztosítani az ilyen szülések lefolytatásához, milyen jelentési kötelezettség áll fenn ezekben az esetekben. A készülő szakmai protokoll legfontosabb alapelve a baba és a mama biztonsága, ezért a minisztérium az otthonszülés kockázatát minimalizáló szabályozást kíván készíteni.
Hollandia a kakukktojás
Az otthonszülés elterjedtsége napjainkban a fejlett Európa egyetlen országában, Hollandiában jellemző (30 százalék körüli). A holland nők otthoni szülésének sok évtizedes hagyományai vannak, így a szülés természetes formájának tekinthető az alacsony kockázatú szülő nők esetében. A szülés levezetője a szülésznő, akinek képzettsége is ehhez a gyakorlathoz igazodik. Az otthonszülés Hollandiában a társadalombiztosítás által finanszírozott szülési forma alapesete.
Más nyugat-európai országokban az otthonszülés aránya 1-2 százalék az összes szüléshez viszonyítva. Közfinanszírozásból is támogatott Franciaországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban és Németországban. Általában idejétmúltnak és túl kockázatosnak tartják ezt a gyakorlatot. Ugyanakkor törvény rendelkezik a szabad szakember- és helyszínválasztás tiszteletben tartásáról.
Czeizel: az otthonszülés is egy lehetőség
Czeizel Endre szerint nem érdemes „szenzációt csinálni” a Napvilág Születésházban meghalt csecsemő ügyéből. Az orvos-genetikus professzor ugyanis úgy véli, az otthoni szülésnek is kell, hogy legyen létjogosultsága Magyarországon. „Az, hogy születést csak szülészorvos vezethet le, nem elterjedt gyakorlat a világban. – jelentette ki. – Míg Angliában vagy Hollandiában a szülések túlnyomó hányadánál bábák segédkeznek, nálunk mindez orvosi műveletté vált. Persze, sejtem én, hogy ennek anyagi okai lehetnek, de a mostani szerencsétlen esettől függetlenül szerintem támogatni kell azokat az anyákat, akik otthon szeretnék világra hozni gyermeküket.”
Czeizel szerint meg kell találni azt a megoldást, amellyel a szülésnél fellépő komplikációk veszélyének csökkentése kombinálható az otthoni szülés élményével. Mint mondta, ezt leginkább a kismamák előzetes állapotfelmérésének javításával lehetne elérni.
