Igazodó, tudatos a tervezés

Egyre tudatosabb, minőségorientált igények figyelhetők meg a hazai ingatlanpiac egészében, ez rendszerint a növekvő gazdaságú országokra jellemző. A lakáspiacon manapság a „minél több szoba, élhető alapterületen” lett a tervezők iránymutatója. Ez jelentős elmozdulás ahhoz képest, hogy az elmúlt nyolc-tíz évben a funkcionalitásra, a lakások használhatóságára való törekvés volt a jellemző, s mivel a befektetési, kiadási célú vásárlások aránya nagyon magas volt, a garzonlakások kerültek a kereslet középpontjába.

A lakásoknál a prémium szegmensben, a kisebb luxustársasházi beruházásoknál nagyobb szobákkal ellátott otthonok a keresettebbek. A hosszú, keskeny, „hurka” alakú lakásokat általában nem kedvelik, csakúgy, mint a hegyesszögű falakat. Illetve nagyon vonzó a leendő lakók számára, ha a lakásuk nem csak egy irányba tájolt.

Az igények növekedése nyomon követhető a kereskedelmi ingatlanok terén is, bár a trend itt kétféle módon jelenik meg: a ruházati, kényelmi cikkeknél a reprezentatív, nagy területigényű, exkluzív üzletek terjedése figyelhető meg, az élelmiszerüzleteknél a kisebb területű, de vevőorientáltabb, magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó boltok terjednek, megcélozva a belvárosok visszahódítását. Koroknai Szabolcs, a Colliers International kereskedelmi ingatlanszakértője szerint néhány éven belül fokozottan érezhető lesz a kis, exkluzív élelmiszerüzletek, prémium vagy kiemelten jó minőségű termékeket nyújtó üzletek terjedése és az ezek iránti igény.

A kereskedelmi trendek a logisztikára is hatnak, hiszen a növekvő üzletméret vagy az igényesebb termékkínálat a raktárpiacon is változó igényeket produkál. Egyre gyakoribb az átlagosnál nagyobb, akár 10 000 négyzetméteres terület iránti igény az ipari parkokban, ez néhány éve még ugyancsak kirívónak számított.

Breznay Attila, a november végén nyíló M1 Outlet Center beruházását végző FTB Invest Kft. vezérigazgató-helyettese szerint manapság a spekulatív és a tényleges megvalósulást célzó, megbízáson alapuló fejlesztői magatartás is tetten érhető. Előbbi kissé visszaszorulóban van, hiszen a növekvő kockázatok miatt a későbbi intézményi befektetők ma már nem feltétlenül az úgynevezett piacteremtést célzó mentalitást díjazzák.

Az M1 Outlet Center esetében mindkét vonulat jelen van. A spekulatív jelleg mindaddig tart, míg megtalálják a megfelelő befektetőt. Szerencsére viszonylag könnyű a beruházó dolga, hiszen kevés a jó termék a piacon, érdemes tehát úgy „sakkozni”, hogy a lehető legnagyobb haszonnal szálljanak ki az üzletből. A tervezettségre pedig az utal, hogy tudatosan a korábban piacra lépett másik központ mellé szánták az M1 Outlet Centert, kihasználva az egymást erősítő kereszthatást.

„A vásárló észre sem veszi, hogy milyen kereskedelemtechnikai rendezőelveket érvényesítünk a fogyasztási szokásainak megváltoztatása vagy éppen kiszolgálása érdekében. A többszintes, zárt komplexumban a belső klíma mindig egyenletes, ez állandóságot és kiszámíthatóságot kölcsönöz, amely vásárlásra ösztönöz. A liftekkel, mozgólépcsőkkel, a kommunális helyiségekkel és az éttermi részleggel folyamatosan mozgásban tartjuk a vendégeket, a belső áramlást pedig mérjük. Az így szerzett információk nagyon fontosak a bérleti helyek értékének meghatározásánál. Természetesen már előzetes számításaink is voltak, de ugyancsak természetes, hogy ezeket az élet mindig finomítja” – fűzte hozzá a szakember.