Küszöbön az ártárgyalások

A korábbi tervek szerint már el kellett volna kezdődnie az erőmű építésének. Miért csúszik a beruházás?

Részben a bonyolult környezetvédelmi eljárások miatt. A Tiszán olyan szigorított előírásoknak kellett eleget tenni, amilyeneknek egy dunai beruházásnál nem. Az áram- és a gázvezetékek építésekor is fokozottan tekintettel kell lennünk a növény- és állatvilágra, mindez a tervek többszöri változtatását és a költségek növekedését jelentette. Végül olyan környezetvédelmi megállapodást írtunk alá, amely szerint előbb áll le az erőmű, mint hogy a környezetet bármiféle kár érné. Kérdés, hogy jó-e, hogy ennyi ideig elhúzódik az engedélyezés. Persze tudomásul kell venni, hogy korábban az energetika tarolt, most a környezetvédelemnek van elsőbbsége.

Mikor dönt az osztrák Meinl arról, ad-e pénzt a gázerőműhöz?

Az ügy átvilágítási szakaszban van, már születtek szándéklevelek, és a bankvilág megkezdte a finanszírozást. Az eddigi összegek a berendezésekre, az előkészítésre, a területvásárlásra, a terület iparivá való átminősítésére, a belvízmentesítésre mentek el, eddig közel 9 millió euró. A beruházás részben apportból történik. Ismert, hogy van egy 50 millió dolláros kvótánk a magyar államadósság utolsó részéből. Ebből 38 milliót már realizáltunk, a proporcionális hányadát pedig befizettük az államkincstárnak. Szeptember végéig beérkezik a hőcserélő kazán utolsó része is. Bizonyos fődarabok már több mint egy éve az országban vannak, 7,2 millió dollár értékben. Tehát az eddigi befektetés is tetemes, és egy része már bankhitel.

Az említett fődarabok azok a régi Siemens turbinák, amelyek sokak szerint nem túl nagy hatásfokúak?

Sokan szeretnének a helyünkre kerülni abban az ukrajnai energetikai és oroszországi gépbeszállítási kapcsolatban, amelyben 1992 óta jelen vagyunk. Az ilyen negatív információk általában ezekből a körökből kerülnek ki. A turbinák egyébként a Siemens által megvett szentpétervári gyárban készültek, a társaság licence alapján. Most is ezeket szállítja, ilyeneket használ az MVM is lőrinci készenléti erőművében.

Igaz, hogy a Meinl tulajdonosként is beszállna a projektbe?

Igen, kettős szereppel. A hitel szindikálása mellett legalább 25 százalék plusz egy szavazatot szeretne.

Az MVM is tulajdonostárs lehet a vállalkozásban, miért?

Az országos villamosenergia-rendszer üzemeltetője nyilván nem fogja passzívan nézni, hogy 4000 megawatt kapacitás a részvétele nélkül jöjjön létre Magyarországon. Még nem dőlt el, hány százaléka lenne benne, napokban várhatóan ez is lezárul.

Miért kíséri el önt az ukrajnai tárgyalásaira MVM-es vezető is?

Ukrajnának ahhoz, hogy teljes jogú tagja legyen az európai villamosenergia-rendszernek, a magyarral összehangoltan kell működnie. Már évekkel ezelőtt átadtuk az MVM-nek az importszerződésünk feletti jogosultságnak azt a részét, hogy minden tárgyalást velük együtt folytatunk, s hogy csak ők vehetik meg tőlünk az áramot. Beruházásaink műszakilag meghatározó részére kvázi fennhatóságot engedélyezünk a társaság számára. Úgy gondoljuk, hogy a hosszú távú szerződés ezen részének az MVM-nél kell maradnia. Erre vonatkozó jogosultságát pedig államközi szerződésben kell rögzíteni.

Az MVM beszállna a System ukrajnai vállalkozásába is?

Természetesen, nincs is értelme másként csinálni. Cégünket a kilencvenes évektől 2015-ig tartó együttműködés keretében kérték fel annak megvizsgálására, hogy lehet-e Kárpátalján szivattyús-tározós erőműveket létrehozni, kihasználva a Kárpátok magassági adottságait. Fel kellett mérnünk azt is, hogy használható-e a Tisza mellékfolyóinak a térsége a gyakori árvizek idején víztárolóként, s össze lehet-e kapcsolni a szivattyús-tározós létesítményekkel. Mivel az egyik egy nagyobb léptékű, a másik kisebb, de műszakilag szintén szabályozó teljesítmény, szükség van a magyar villamosenergia-rendszerrel való együttműködésre.

Mikor indulnak a beruházások?

Bizonyos beleegyező nyilatkozatok további vizsgálatok előírásával már megszülettek az ukrán fél részéről, de ez sem megy államközi szerződés nélkül. Érdekes egyébként, hogy ezek a magas szintű tárgyalások általában energetikaiként jelennek meg a nyilvánosság előtt, holott más típusú és több száz millió dolláros beruházások előkészítése is folyik. Ezek főként a szállításhoz és a kereskedelemhez kötődnek, így egyeztetünk gazdasági övezetekről és vámszabad területekről is.

Ez már nem villamos energia. Hogyan érintett ezekben a System?

Cégünk 1992 óta tagja annak a nemzetközi szervezetnek, amely a világon működő gazdasági övezeteket és vámszabad területeket tömöríti. A szervezet székhelye Arizonában van, s a mexikói–amerikai határon fellépő konfliktushelyzet feloldására hozták létre. A belépéssel juthattunk hozzá azokhoz a szabályokhoz, amelyeken keresztül a vámszabad területek előnyei élvezhetők. Ez a rendszer Kínában a legerősebb. Az ukrán–magyar határterület éppen azért érdekes, mert ezen keresztül éri el Európát a transzszibériai vasút, sőt a a kazahsztáni területeken keresztül a kínai is. Az ugyanitt áthaladó közúti korridor Lemberg, Kijev és Harkov érintésével eléri Moszkvát is.

Év eleji ukrajnai közlés szerint ezentúl az részesül előnyben az árameladásokban, aki beruházásokat vállal a burstini erőműben. Hogyan érinti ez a System importlehetőségét, pozícióit?

Cégünk 1992-ben kötött 2015-ig szóló együttműködési szerződést az ukrán féllel. Akkoriban az érintett erőmű az ukrajnai rendszertől elszigetelten, a magyar villamosenergia-rendszer részeként működött, a Mavirból irányították. Gyakran tüzelőanyag-ellátási gondja volt. Amikor Ukrajna megsegítésére a Világbank 100 millió dolláros segélyt adott a szénbányászatnak, akkor az erre kiírt tender harmadát mi nyertük meg, mi szállítottunk nekik orosz szenet. Hosszú ideig az a struktúra működött, hogy cserébe áramot kaptunk. Akkor nem tolongtak a versenytársak, de ez érthető is. Viszonylag magas volt az előfinanszírozási kötelezettség, és nem garantálták az áram megérkezését. De korrekt volt a kapcsolat három évvel ezelőttig.

Mi változott?

Akkor – sajnos főleg Magyarországról is liberalizációs törekvéseket táplálva – megindult a magasabb ár generálása. Teljes szakmai tájékozatlansággal találkoztunk. Egyrészt sokan elfelejtették, hogy az erőműnek az európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozását nagyon szigorú műszaki feltételekhez kötötték, amelyek csak komoly beruházásokkal voltak teljesíthetők (kellett egy újabb 400 kilovoltos összeköttetés a munkácsi alállomásig, be kellett kapcsolni a hosszú ideje üzemen kívül tartott 750 kilovoltos távvezetéket, kicserélni sok elavult vagy tönkrement berendezést). Ezeket elvégeztük. Tehát az az ár, amit az áramért azóta fizetünk, két részből áll: a szinkronizálás során előzőleg befektetett összegből (tőkeköltségből) és a folyó költségből. Aki az előbbit elfelejti, jelentős tényezőt hagy ki.

És miért maradnak számításon kívül ezek a korábbi beruházások?

Sokkal könnyebb lecsapni a készre, kitúrni a másikat egy pozícióból. Ezzel nemcsak nekünk okoztak kárt, de a magyar villamosenergia-rendszer közüzemi blokkjának is, amely a lakosságot szolgálja ki. Mi ugyanis úgy állapodtunk meg az ukránokkal, hogy a magyar közüzemnek szállítjuk a 350 megawattot. Azt hitték, hogy ez a különbség a cégünk bevétele, hogy ebből luxusprofitunk keletkezik. Holott a pénz közelébe sem kerültünk, s még az MVM is csak akkor jutott volna hozzá, ha nem a lakosságnak adta volna el, hanem másnak, egy árlépcső beiktatásával.

Tehát megváltoztak a hosszú távú importszerződések?

Ezek a megállapodások a viták során felborultak, nem akartuk túlfeszíteni a húrt. Egy jogi eljárásból nem lesz áram, csak vita. Elfogadtunk egy bizonyos drágulást.

Mekkorát?

Gyakorlatilag az utolsó három évben megduplázódott az ár.

Közelednek a jövő évi ártárgyalások. Még várható emelkedés?

Még nem kezdődtek el. Ha az állami szervek nem ismerik el a hosszú távú megállapodásunknak azt a részét, amely beruházással van alátámasztva, akkor megszűnik egy olcsó forrás lehetősége, amellyel a lakosság olcsó áramhoz juttatható.

A mostaninál rosszabb importfeltételekre már nem kell számítani?

De, lehet.

A rendszerváltás előtti utolsó évben a Minisztertanács Tanácsadó Testületének a társelnöke volt. A System Holding Rt. elnöke. 1985–88 között MSZMP KB-tag volt, jelenleg az MSZDP elnöke. 2002 óta parlamenti képviselő, MSZP-s listáról. Kutatásai során energetikával és annak gazdasági vonatkozásaival foglalkozik. Az MTA tagja. Cége közreműködésével műszaki főiskolai kihelyezett tagozat működik Vásárosnaményban.

Az UTE elnöke, támogatja az újpesti sportéletet. Nős, három gyermeke és hat unokája van. Mindegyikük megállja a helyét a választott pályán. Szereti a komolyzenét.

A rendszerváltás előtti utolsó évben a Minisztertanács Tanácsadó Testületének a társelnöke volt. A System Holding Rt. elnöke. 1985–88 között MSZMP KB-tag volt, jelenleg az MSZDP elnöke. 2002 óta parlamenti képviselő, MSZP-s listáról. Kutatásai során energetikával és annak gazdasági vonatkozásaival foglalkozik. Az MTA tagja. Cége közreműködésével műszaki főiskolai kihelyezett tagozat működik Vásárosnaményban.

Az UTE elnöke, támogatja az újpesti sportéletet. Nős, három gyermeke és hat unokája van. Mindegyikük megállja a helyét a választott pályán. Szereti a komolyzenét. Cég: System A System Consulting Befektetési, Fejlesztési és Kereskedelmi Rt. elődcégéből 1997-ben jött létre, átalakulással. A részvények mintegy 84 százaléka Kapolyi László tulajdona. A System főként villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozik.

Az áramot először ukrán importból szerezte be, majd egyéb kelet- és nyugat-európai cégektől, azután magyar forrásból is. 2005-ös árbevétele 22,7 milliárd forint volt, mérleg szerinti eredménye 2,1 milliárd.-->