Molnár és Horváth úgy látja: Hibás volt a reformlépések sorrendje
Az egészségügyi rendszer átalakítását célzó öt törvény közül a biztosítási reformmal kapcsolatos jogszabályokat kellett volna elsőként megalkotni és elfogadtatni - vélekedett egybehangzóan a korábbi SZDSZ-es és a jelenlegi egészségügyi miniszter a reformok kezdetének egyéves évfordulója alkalmából összehívott pénzügyi szakmai konferencián. Molnár Lajos szerint az egészségügyi reform elemeinek rossz sorrendje veszélyezteti az eddigi eredményeket. A reform egyik legnagyobb érdemének azt tartja, hogy bizonyos területeken sikerült igazodni az európai trendhez, így például bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A szaktárca jelenlegi vezetője elmondta: ha nem erősödik az öngondoskodás, becslések szerint 2025-re a GDP 20-25 százalékát kell majd egészségügyre fordítani a jelenlegi elenyésző arányhoz képest. Horváth Ágnes az eredmények közül kiemelte a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek köszönhető pozitív kasszamérleget, illetve a kórházi struktúra átalakítását. Az egészségbiztosítási kiadásokkal összefüggésben a miniszter az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy a kasszát még nem sikerült megtisztítani a "nem odavaló" elemektől, így például a kizárólag szociális célokat szolgáló kifizetési kötelezettségektől. Horváth Ágnes a Napi Gazdaság kérdésére elmondta: nem lát olyan indokot, ami miatt az állam eladná a kialakítandó egészségpénztárakban lévő 51 százalékos részesedését.
