Szerbiába mennének az oroszok
Tárgyalás. Annak ellenére, hogy néhány héttel ezelőtt felröppent a hír, hogy a Lukoil kivonulna Szerbiából, a helyi lapok most arról számoltak be, több nagy orosz energiaipari vállalat is komoly beruházásokat valósíthat meg a közeljövőben déli szomszédunknál. Aleksandar Popovic energetikai és bányászati miniszter oroszországi látogatása során konzultált többek közt a távozással fenyegetőző Lukoil, a Gazprom, az Interrap és a Basic Element képviselőjével is különböző szerbiai projektekről. A tárgyalások során kiderült, hogy az ágazatban vezető orosz cégek szívesen részt vennének egyes szerbiai erőművek felújításában, építésében, s érdeklődnek a privatizációra váró helyi vállalatok iránt is – írja az InfoEconomy szerb gazdasági hírportál.
A miniszter a szóba került beruházások közül kiemelte a Kolubara B erőmű felújítását, illetve bővítését, amelyre korábban a cseh CEZ energetikai óriás is bejelentkezett, valamint a nemzeti energiatermelő társaság, az Elektroprivreda Srbije (EPS) tulajdonában lévő Nikola Tesla hőerőmű rekonstrukcióját. Utóbbi projekt becslések szerint mintegy 55 millió euróba kerülhet, ebből az EPS 9 milliót saját forrásból fedez, míg a többit a német KfW fejlesztési banktól kapott hitelből finanszírozzák. A két meglévő létesítményhez kapcsolódó beruházások mellett megújuló energiaforrásokat használó létesítmények – kisebb szél- és vízerőművek – építéséről is egyeztetett a vállalatok vezetőivel az Oroszországba látogató szerb delegáció.
A különböző erőművi projekteken túl Aleksandar Popovic a Déli Áramlat gázvezeték útvonaláról is tárgyalt a Gazprom képviselőivel. A szerb küldöttség arról szerette volna meggyőzni az orosz vállalat vezetőit, hogy az Oroszországból a Fekete-tengeren keresztül az Európai Unióba gázt szállító cső útvonalát úgy tervezzék meg, hogy az Szerbiát is átszelje.
A helyi lapok tájékoztatása szerint egyébként az orosz cégek a szerb energetikai szektor nagyobb vállalatainak régóta tervezett privatizációjában is részt vennének. Az országban már több mint hat esztendővel ezelőtt elkészítették az ágazat liberalizációjának tervét, ebből azonban eddig elég kevés valósult meg.
A térségbeli ágazati szereplők elsősorban a szerb olajipar és üzemanyag-kereskedelem zászlóshajójának számító, az olajfinomítókkal, elosztó hálózattal, benzinkutak sokaságával rendelkező Naftna industrija Srbije (NIS) privatizációját várják. A jelenleg még 100 százalékos állami tulajdonban lévő cég 25 százalékos pakettjének évek óta tervezett eladására feltehetőleg ez év őszén írhatják ki a tendert. Korábbi külföldi sajtóértesülések szerint Belgrád legalább 300 millió dollárt szeretne kapni a NIS 25 százalékos részvénycsomagjáért, amelyet a vevő – tőkeemelés útján – további 12,5 százalékkal egészíthet ki.
Aleksandar Popovic most szerb lapoknak arról számolt be, hogy a NIS-privatizáció iránt elsősorban a Gazpromnyefty érdeklődött. Délkelet-Európa utolsó, teljes egészében állami kézben lévő olajcégében azonban nem csak az oroszok szeretnének részesedést szerezni: a NIS 25 százalékos pakettjéért korábban bejelentkezett a román Rompetrol és a Mol is. VG
Növekvő szerb fogyasztás
Jelentősen bővült az elmúlt években a szerb energiafogyasztás, amely tavaly már meghaladta a 9 millió tonna olajegyenértéket, ez több mint hatodával haladja meg az egy esztendővel korábbit s közel ötödével a 2004-es fogyasztás.Különösen gyorsan emelkedik az ipar energiafelhasználása, amelynek részaránya a teljes fogyasztáson belül két év alatt 5 százalékponttal, 32,2 százaléra bővült.
Különösen gyorsan emelkedik az ipar energiafelhasználása, amelynek részaránya a teljes fogyasztáson belül két év alatt 5 százalékponttal, 32,2 százaléra bővült.
-->
