BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Befelé néznek a magyar cégek

Sok szempontból máshogy ítélik meg helyzetüket és kilátásaikat a magyar vállalatok, mint a térség többi államában működő cégek. Egyebek mellett ez derül ki a Roland Berger elemzéséből, amely Magyar-, Cseh-, Lengyel- és Horvátországra, továbbá Romániára és Ausztriára terjed ki. A tanácsadó cég munkatársai a hat közép-európai országban összesen közel 150 üzleti vezetővel készítettek interjút. Arra törekedtek, hogy a válaszok alapján fel lehessen vázolni 2016-ig a térség gazdasági perspektíváit.

A magyar üzletembereket részben a borúlátás különbözteti meg térségbeli kollégáiktól. Ha kismértékben is, de többségben vannak azok, akik kedvezőtlennek ítélik az ország jelenlegi gazdasági állapotát, míg a többi öt vizsgált államban a pozitív válaszok voltak a meghatározók. A saját cége helyzetét már a magyar menedzserek túlnyomó része is jónak tartja, de azért az eufória itt sem olyan mértékű, mint a felmérésben szereplő többi országban. Ugyanez vonatkozik a következő tíz év fejlődési kilátásaira. Jóllehet a többség mind az EU, mind az ország, mind az adott vállalat helyzetében kedvező változást vár, ám a derűlátók fölénye egyik kategóriában sem akkora, mint szomszédainknál.

Figyelemre méltó az is, hogy a magyar cégvezetők kiemelkedően nagy súlyt helyeznek terveikben a belföldi piaci lehetőségekre. A megkérdezettek 94 százaléka definiálta magát alapvetően hazai vállalatként, míg a többi országban 81-83 (sőt Ausztriában mindössze 26) százalék ezek aránya. A magyarok 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy e helyett – vagy mellett – Közép-Európa az „otthona”, és mindössze hat százalék definiálta magát európai vállalatként. Utóbbi adat kiugróan alacsony: a többi országban nagyjából minden harmadik menedzser mondta azt, hogy cége Európát tekinti működési területének. Ezt a képet erősíti az is, hogy a magyar üzleti vezetők a többieknél kevésbé tekintik meghatározónak társaságuk helyzete szempontjából a közép- és a nyugat-európai gazdaság állapotát.

Ugyanakkor a jövőben enyhülhet ez a befelé fordulás, hiszen sok magyar válaszadó mondta azt, hogy az európai folyamatok fokozott begyűrűzésére számít az elkövetkező évtizedben. Ráadásul a többség arra számít, hogy 2016-ban a mostaninál sokkal nagyobb szerepük lesz a térségbeli piacoknak az adott vállalat eladásai szempontjából. Termelési bázisként szintén felértékelődhet a többi új EU-tagország.

Ismét a magyar menedzserek pesszimizmusa köszön vissza annál a kérdésnél, amely a vállalat forgalmának és alkalmazotti létszámának várható alakulására vonatkozik. Cége forgalmában ugyan a többség bővülést vár az előttünk álló évtizedben, de azért nem akkora az optimisták fölénye, mint Lengyelországban, Romániában vagy Horvátországban. A munkahelyek számát illetően a magyar vezetők többsége csökkenést jósol, és ez éles ellentétben áll a kisebb-nagyobb növekedést váró lengyelekkel, csehekkel, horvátokkal vagy akár a nagyjából stagnálást jósoló románokkal. Egyetlen kérdésnél tűnnek ki derűlátásukkal a hazai menedzserek: egyedül nálunk prognosztizálja azt a válaszadók többsége, hogy középtávon emelkedik majd az országban működő nagyvállalati főhadiszállások száma. A többi vizsgált állam mindegyikében visszaesést jósolnak; különösen Romániában feltűnő a pesszimisták túlsúlya.

A nemzetközi versenyt tekintve a magyar vállalatvezetők komolyabb konkurenciának tekintik az orosz cégeket, mint a többi vizsgált országbeli kollégáik. A nyugat-európai és az ázsiai versenytársaktól is az átlagnál jobban tartanak a magyarok, ugyanakkor az Egyesült Államok vállalatait nálunk senki sem tekinti számottevő konkurenciának – ezzel egyedül állunk a térségben.

A térség vállalatainak nemzetközi – elsősorban a kelet-közép-európai országokra korlátozódó – terjeszkedését is érintette a Roland Berger elemzése. A szakértők szerint első körben az energetikai és pénzügyi vállalatok kezdtek terjeszkedni, de ma már a kereskedelmi és a gyártó cégek közül is egyre több jelenik meg a szomszédos országokban. A vállalatvezetők többsége arra számít, hogy a következő évtizedben az eddiginél nagyobb összegeket ruháznak be egymás piacain a térség vállalatai.

Szakemberhiány

Az emberi erőforrások szűkössége lehet a térség gazdasági fejlődésének egyik legfontosabb akadálya – derül ki a felmérésből. A közismert demográfiai problémák mellett az oktatás elégtelenségét és az „agyelszívás” problémáját sorolták ezzel kapcsolatban a közép-európai menedzserek, hozzátéve, hogy a régió gazdasági fejlődése – például a nagy jövő előtt álló technológiai ágazatok megtelepedése – hozzájárulhat a korábban nyugatra vándorolt szakemberek visszatéréséhez.










Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.