A tőke egyik legkedveltebb célpontja

Jelentős potenciál rejlik Komárom-Esztergom megyében, amely ma az ország gazdaságának egyik meghatározó területe, s nem véletlenül az egyik legvonzóbb célpont a Magyarországra betelepülő külföldi invesztorok szemében. Hiszen – szakértők szerint – befektetési szempontból olyan komparatív előnye van a megyének s gazdaságának, mint a kedvező infrastruktúra, amely az M1-es sztrádának, a Ferihegyi és a Schwechat repülőtér közelségének, valamint a vízi szállítási lehetőségnek köszönhető. Jelentős termelő beruházások települtek be a megyébe vagy közelébe – egyebek között az Audi, a Suzuki, a Nokia, a Kia-Hyundai, a VW vagy a PSA-Toyota. Emellett nagy mennyiségben áll még rendelkezésre kedvező infrastrukturális adottságú zöldmezős terület, amely kiegészítheti a meglévő tizenegy ipari parkot. A megyének komoly ipari hagyományai vannak, s így a gépiparba, az elektronikában és az autóiparban van potenciál a beszállítóvá válásra. A megfelelően képzett munkaerő is az előnyök közé tartozik – állítják a megyét ismerők. Olyan jelentős ipari központok találhatók itt, mint az esztergomi, a tatabányai, az oroszlányi, a komáromi, a lábatlani, a nyergesújfalui, a dorogi, az ácsi, a bábolnai, a gyermelyi és a tokodi.

Mindezek alapján a megye gazdasági mutatói az országon belül kifejezetten jónak mondhatók: Komárom-Esztergom az első öt között található számos mutatóban. Például az egy főre jutó GDP-t nézve a második, első az export súlyát tekintve az ipari értékesítésben, harmadik az egy főre jutó külföldi működő töke mutatójában. Amúgy is az ipar határozza meg a megye gazdaságát, s ezen belül domináns a gépipar, hiszen tavaly a termelés 98 százalékát a feldolgozó-, illetve 89 százalékát maga a gépipar adta.

Viszonylag erős a szolgáltatói szektor is – a legfrissebb területi adatok szerint (2005) a megyei GDP mintegy 37 százaléka köszönhető ennek. Ugyanakkor az építőipar csak 4,2, a mezőgazdaság pedig 3,6 százalékkal járult hozzá a megye bruttó hazai termékéhez. Pedig a mezőgazdaságnak nagy a hagyománya – elég csak Bábolnára gondolni. Az idegenforgalomban is jelentős potenciál található – a történelmi emlékektől kezdve a gyógyvízkincsig nagyon sok a lehetőség.

A megyében négy helyen folyik felsőfokú oktatás: közgazdasági, informatikai, pedagógusképzés már van, s az igényeknek megfelelően a jövő tanévtől beindul a műszaki is. Igyekeznek nagyobb súlyt fektetni a szakképzésre, s ebben segít, hogy Tatabányán állították fel a Térségi Integrált Szakképző Központot. Erre szükség is van, hiszen korábban nemegyszer röppentek fel olyan hírek, hogy például Tatabányának azért nem sikerült jelentős külföldi zöldmezős ipari termelői befektetést elnyerni, mert nem állt rendelkezésre kellő számú, megfelelően képzett munkaerő.

Juhász József. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke „Komárom-Esztergom megyében valamelyest jobb a helyzet, mint más térségekben, miután a régiónak, de az országnak is ez a legdinamikusabban fejlődő megyéje. Ez némileg ugyan javítja az itteni kis- és középvállalatok körülményeit, de nem oldja meg a problémákat. Gondot jelent például a tőkehiány – kamaránk igyekszik újabb és újabb forráslehetőségeket felkutatni a számukra, hozzájárulva versenyképességük javulásához is. A meglévő 11 ipari parkba nagyon sok multi telepedett be, s vállalkozásaink közül mind több válik másod- vagy harmadkörös beszállítóvá. Emiatt sem roszszak a kereseti lehetőségek, s van fizetőképes kereslet, ez pedig jó a kereskedelmi ágazat szereplői számára, bár a kisebbeknek nem igazán. Minden harmadik-negyedik lakos egykori betelepülő (a bánya miatt kialakult iparosréteg képviselői), s a helyiekkel egymásra hatva nagyon kedvező szemléletet alakítottak ki, ami előreviszi a gazdaságot. Ugyanakkor a vállalkozóink közérzetét rontja, hogy a különféle országos hatóságok szinte pénzbehajtási szándékkal „molesztálják” őket, a nem vitatott ellenőrzések ilyen szemléletben zajlanak.”

Timo Kahelin. A Nokia komáromi gyárának igazgatója. „A kedvező földrajzi fekvés, a kulcsfontosságú európai, közel-keleti, afrikai piacok közelsége, a jó úthálózat, a meglévő közeli repülőterek és a képzett munkaerő, kiegészítve az ország politikai stabilitásával és a helyi önkormányzat pozitív hozzáállásával – e tényezők miatt esett a Nokia választása Komáromra. Előny az is, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a helyi hatóságokkal, önkormányzatokkal, és folyamatosan együttműködünk a város oktatási intézményeivel. Eddig már több mint 160 millió eurót ruháztunk be Komáromban. Problémákat nemigen látunk, ám az tény, nagyon fontos lenne a Komáromot elkerülő bekötőút mielőbbi elkészülte. Mindezek fényében nem véletlen, hogy további fejlesztéseket és létszámbővítéseket hajtunk vége: éppen ma avatjuk fel az új logisztikai központunkat. A tízmillió eurós új beruházás célja vevőink jobb kiszolgálása, a kiszállítás felgyorsítása és nem utolsósorban dolgozóink munkakörülményeinek a javítása. Elégedettségünket a várossal az is mutatja, hogy elkötelezetten támogatjuk a helyi iskolákat, könyvtárat, kórházat, munkatársaink önkétes munkával hozzájárulnak a környezet tisztán tartásához is.”

Schwarczenberger Tamás. A Güntner-Tata Kft. ügyvezető igazgatója. „Meghatározza saját és cégem közérzetét, hogy nagyon sikeres évet zárunk, és hogy sikerült két nagy beruházási projekthez is uniós, illetve állami támogatáshoz jutni. A folyamat során igen kedvező tapasztalatokat szereztünk, a kiírás, a feltételek, a döntés mind korrekt volt. Az idén a pluszmegrendelések miatt jelentősebb létszámbővítést hajtottunk végre, s igen nehéz volt megtalálni a megfelelő szakembereket, a mérnököket, az irodai, műszaki dolgozókat, a szakmunkásokat. A megye előnye, hogy sok olyan kisvállalatot találni, amely stabil beszállítóvá lehet, s partnerséget alakíthatunk ki velük. Cégünk végtermékében nagy ugyan az importhányad, de számos megyei beszállító dolgozik nekünk, hosszú idő óta. Be tudtunk indítani egyfajta együttműködést a tatai munkaügyi központtal és több tatai iskolával olyan oktatási modellek kialakítására, amelyek eredményeként megfelelő szakemberek állnak majd rendelkezésre. Ugyancsak a pozitívumok közé sorolnám az önkormányzat hozzáállását: igyekszik segíteni a vállalkozásoknak a bürokrácia mérséklése érdekében. Példaként említhető a különféle engedélyek kiadása.”

Kreitner János. A CSZ Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. ügyvezető igazgatója. „Miközben természetesen vannak megyespecifikus problémák, azért zömmel ugyanazokkal a gondokkal kell itt is szembesülnie egy kisvállalkozásnak, mint az országban másutt. Általában igaz, hogy a kis cégeknek nagyon nehéz fejlődniük, miután a technológiai hátrány miatt csekély a jövedelmezőség, nincs forrás beruházásokra – ez egy ördögi kör. Ezt tetézi a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és az állami elvonások alig elviselhető szintje. Ugyanakkor a különféle pályázati forrásokhoz szinte lehetetlen egy kisvállalatnak ebben a környezetben hozzájutnia – ugyanis nem lehet például az ötéves növekedési feltételeket felvállalni. Országos probléma, de megyénkben különösen élesen jelentkezik a szakemberhiány, kiváltképp, mert a meglévő munkaerőt elszippantják a jobb feltételeket kínáló multik. Hátrányt jelent a hiányos szakképzési rendszer is, bár valami mintha elmozdulni látszana e téren. Rontja a vállalkozási körülményeket, hogy megszűnt a kötelező szakmai nyilvántartás. S riasztó az egyes területek infrastrukturális elmaradottsága – Csolnokról a 40 kilométerre fekvő Budapestre eljutni gyakran két órába telik.”

Juhász József. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke „Komárom-Esztergom megyében valamelyest jobb a helyzet, mint más térségekben, miután a régiónak, de az országnak is ez a legdinamikusabban fejlődő megyéje. Ez némileg ugyan javítja az itteni kis- és középvállalatok körülményeit, de nem oldja meg a problémákat. Gondot jelent például a tőkehiány – kamaránk igyekszik újabb és újabb forráslehetőségeket felkutatni a számukra, hozzájárulva versenyképességük javulásához is. A meglévő 11 ipari parkba nagyon sok multi telepedett be, s vállalkozásaink közül mind több válik másod- vagy harmadkörös beszállítóvá. Emiatt sem roszszak a kereseti lehetőségek, s van fizetőképes kereslet, ez pedig jó a kereskedelmi ágazat szereplői számára, bár a kisebbeknek nem igazán. Minden harmadik-negyedik lakos egykori betelepülő (a bánya miatt kialakult iparosréteg képviselői), s a helyiekkel egymásra hatva nagyon kedvező szemléletet alakítottak ki, ami előreviszi a gazdaságot. Ugyanakkor a vállalkozóink közérzetét rontja, hogy a különféle országos hatóságok szinte pénzbehajtási szándékkal „molesztálják” őket, a nem vitatott ellenőrzések ilyen szemléletben zajlanak.”

Timo Kahelin. A Nokia komáromi gyárának igazgatója. „A kedvező földrajzi fekvés, a kulcsfontosságú európai, közel-keleti, afrikai piacok közelsége, a jó úthálózat, a meglévő közeli repülőterek és a képzett munkaerő, kiegészítve az ország politikai stabilitásával és a helyi önkormányzat pozitív hozzáállásával – e tényezők miatt esett a Nokia választása Komáromra. Előny az is, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a helyi hatóságokkal, önkormányzatokkal, és folyamatosan együttműködünk a város oktatási intézményeivel. Eddig már több mint 160 millió eurót ruháztunk be Komáromban. Problémákat nemigen látunk, ám az tény, nagyon fontos lenne a Komáromot elkerülő bekötőút mielőbbi elkészülte. Mindezek fényében nem véletlen, hogy további fejlesztéseket és létszámbővítéseket hajtunk vége: éppen ma avatjuk fel az új logisztikai központunkat. A tízmillió eurós új beruházás célja vevőink jobb kiszolgálása, a kiszállítás felgyorsítása és nem utolsósorban dolgozóink munkakörülményeinek a javítása. Elégedettségünket a várossal az is mutatja, hogy elkötelezetten támogatjuk a helyi iskolákat, könyvtárat, kórházat, munkatársaink önkétes munkával hozzájárulnak a környezet tisztán tartásához is.”

Schwarczenberger Tamás. A Güntner-Tata Kft. ügyvezető igazgatója. „Meghatározza saját és cégem közérzetét, hogy nagyon sikeres évet zárunk, és hogy sikerült két nagy beruházási projekthez is uniós, illetve állami támogatáshoz jutni. A folyamat során igen kedvező tapasztalatokat szereztünk, a kiírás, a feltételek, a döntés mind korrekt volt. Az idén a pluszmegrendelések miatt jelentősebb létszámbővítést hajtottunk végre, s igen nehéz volt megtalálni a megfelelő szakembereket, a mérnököket, az irodai, műszaki dolgozókat, a szakmunkásokat. A megye előnye, hogy sok olyan kisvállalatot találni, amely stabil beszállítóvá lehet, s partnerséget alakíthatunk ki velük. Cégünk végtermékében nagy ugyan az importhányad, de számos megyei beszállító dolgozik nekünk, hosszú idő óta. Be tudtunk indítani egyfajta együttműködést a tatai munkaügyi központtal és több tatai iskolával olyan oktatási modellek kialakítására, amelyek eredményeként megfelelő szakemberek állnak majd rendelkezésre. Ugyancsak a pozitívumok közé sorolnám az önkormányzat hozzáállását: igyekszik segíteni a vállalkozásoknak a bürokrácia mérséklése érdekében. Példaként említhető a különféle engedélyek kiadása.”

Kreitner János. A CSZ Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. ügyvezető igazgatója. „Miközben természetesen vannak megyespecifikus problémák, azért zömmel ugyanazokkal a gondokkal kell itt is szembesülnie egy kisvállalkozásnak, mint az országban másutt. Általában igaz, hogy a kis cégeknek nagyon nehéz fejlődniük, miután a technológiai hátrány miatt csekély a jövedelmezőség, nincs forrás beruházásokra – ez egy ördögi kör. Ezt tetézi a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és az állami elvonások alig elviselhető szintje. Ugyanakkor a különféle pályázati forrásokhoz szinte lehetetlen egy kisvállalatnak ebben a környezetben hozzájutnia – ugyanis nem lehet például az ötéves növekedési feltételeket felvállalni. Országos probléma, de megyénkben különösen élesen jelentkezik a szakemberhiány, kiváltképp, mert a meglévő munkaerőt elszippantják a jobb feltételeket kínáló multik. Hátrányt jelent a hiányos szakképzési rendszer is, bár valami mintha elmozdulni látszana e téren. Rontja a vállalkozási körülményeket, hogy megszűnt a kötelező szakmai nyilvántartás. S riasztó az egyes területek infrastrukturális elmaradottsága – Csolnokról a 40 kilométerre fekvő Budapestre eljutni gyakran két órába telik.” Komparatív előnyök Forrás: ITDH, VG-gyűjtés

Kedvező infrastruktúra

Jelentős beruházások közelsége

Sok megfelelő zöldmezős terület

Ipari hagyományok

Képzett munkaerő

Vállalkozóbarát ipari parki és helyi vezetés

Ipari parki lehetőségek Néhány gyengeség Forrás: KEMKIK

Az innovációs központok hiánya

Kevés forrás áll rendelkezésre a kkv-k fejlesztésére

Az agrár- és élelmiszer-kereskedelmi infrastruktúrában, a mezőgazdasági feldolgozóiparban nincs, illetve gyenge a termelői érdekeltség, tulajdon

Szervezetlen a mezőgazdasági termelés

Alacsony az idegenforgalmi lehetőségek kihasználtsága

A vasúthálózatot a szélsőségek jellemzik

A Duna szállítási és kikötői kapacitása egyaránt kihasználatla Vélemény Galauner Magdolna. Az ITDH tatabányai irodájának vezetője. „Befektetői szemmel, a befektetők visszajelzése alapján Komárom-Esztergom megye üzleti környezetének országos viszonylatban kiemelkedő lehetőségei vannak, amelyek kedvező földrajzi fekvésének, fejlett infrastrukturális ellátottságának, nagy múltra visszatekintő és sokoldalú ipari bázisának köszönhetők. A megye húzóágazatait – az elektronikát, az autó- és gépipart, valamint feldolgozóipart – képviselő kis- és középvállalatoknak megfelelő szakmai tapasztalataik és referenciáik vannak, ezáltal lehetőséget teremtenek az újonnan letelepülni szándékozó vállalatokkal való beszállítói kapcsolatok kiépítésére. A helyi önkormányzatok nagyrészt nyitott és befektetőbarát politikája megkönnyíti és felgyorsítja a döntési és kivitelezési folyamatokat. A régiós munkaerő kreatív, nagy teherbírású, azonban több területen hiány tapasztalható a képzett szakmunkások, mérnökök számában. A problémát megoldandó több kezdeményezés született a közelmúltban, mint például a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása, illetve a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a műszaki képzés beindítása.”

Juhász József. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke „Komárom-Esztergom megyében valamelyest jobb a helyzet, mint más térségekben, miután a régiónak, de az országnak is ez a legdinamikusabban fejlődő megyéje. Ez némileg ugyan javítja az itteni kis- és középvállalatok körülményeit, de nem oldja meg a problémákat. Gondot jelent például a tőkehiány – kamaránk igyekszik újabb és újabb forráslehetőségeket felkutatni a számukra, hozzájárulva versenyképességük javulásához is. A meglévő 11 ipari parkba nagyon sok multi telepedett be, s vállalkozásaink közül mind több válik másod- vagy harmadkörös beszállítóvá. Emiatt sem roszszak a kereseti lehetőségek, s van fizetőképes kereslet, ez pedig jó a kereskedelmi ágazat szereplői számára, bár a kisebbeknek nem igazán. Minden harmadik-negyedik lakos egykori betelepülő (a bánya miatt kialakult iparosréteg képviselői), s a helyiekkel egymásra hatva nagyon kedvező szemléletet alakítottak ki, ami előreviszi a gazdaságot. Ugyanakkor a vállalkozóink közérzetét rontja, hogy a különféle országos hatóságok szinte pénzbehajtási szándékkal „molesztálják” őket, a nem vitatott ellenőrzések ilyen szemléletben zajlanak.”

Timo Kahelin. A Nokia komáromi gyárának igazgatója. „A kedvező földrajzi fekvés, a kulcsfontosságú európai, közel-keleti, afrikai piacok közelsége, a jó úthálózat, a meglévő közeli repülőterek és a képzett munkaerő, kiegészítve az ország politikai stabilitásával és a helyi önkormányzat pozitív hozzáállásával – e tényezők miatt esett a Nokia választása Komáromra. Előny az is, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a helyi hatóságokkal, önkormányzatokkal, és folyamatosan együttműködünk a város oktatási intézményeivel. Eddig már több mint 160 millió eurót ruháztunk be Komáromban. Problémákat nemigen látunk, ám az tény, nagyon fontos lenne a Komáromot elkerülő bekötőút mielőbbi elkészülte. Mindezek fényében nem véletlen, hogy további fejlesztéseket és létszámbővítéseket hajtunk vége: éppen ma avatjuk fel az új logisztikai központunkat. A tízmillió eurós új beruházás célja vevőink jobb kiszolgálása, a kiszállítás felgyorsítása és nem utolsósorban dolgozóink munkakörülményeinek a javítása. Elégedettségünket a várossal az is mutatja, hogy elkötelezetten támogatjuk a helyi iskolákat, könyvtárat, kórházat, munkatársaink önkétes munkával hozzájárulnak a környezet tisztán tartásához is.”

Schwarczenberger Tamás. A Güntner-Tata Kft. ügyvezető igazgatója. „Meghatározza saját és cégem közérzetét, hogy nagyon sikeres évet zárunk, és hogy sikerült két nagy beruházási projekthez is uniós, illetve állami támogatáshoz jutni. A folyamat során igen kedvező tapasztalatokat szereztünk, a kiírás, a feltételek, a döntés mind korrekt volt. Az idén a pluszmegrendelések miatt jelentősebb létszámbővítést hajtottunk végre, s igen nehéz volt megtalálni a megfelelő szakembereket, a mérnököket, az irodai, műszaki dolgozókat, a szakmunkásokat. A megye előnye, hogy sok olyan kisvállalatot találni, amely stabil beszállítóvá lehet, s partnerséget alakíthatunk ki velük. Cégünk végtermékében nagy ugyan az importhányad, de számos megyei beszállító dolgozik nekünk, hosszú idő óta. Be tudtunk indítani egyfajta együttműködést a tatai munkaügyi központtal és több tatai iskolával olyan oktatási modellek kialakítására, amelyek eredményeként megfelelő szakemberek állnak majd rendelkezésre. Ugyancsak a pozitívumok közé sorolnám az önkormányzat hozzáállását: igyekszik segíteni a vállalkozásoknak a bürokrácia mérséklése érdekében. Példaként említhető a különféle engedélyek kiadása.”

Kreitner János. A CSZ Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. ügyvezető igazgatója. „Miközben természetesen vannak megyespecifikus problémák, azért zömmel ugyanazokkal a gondokkal kell itt is szembesülnie egy kisvállalkozásnak, mint az országban másutt. Általában igaz, hogy a kis cégeknek nagyon nehéz fejlődniük, miután a technológiai hátrány miatt csekély a jövedelmezőség, nincs forrás beruházásokra – ez egy ördögi kör. Ezt tetézi a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és az állami elvonások alig elviselhető szintje. Ugyanakkor a különféle pályázati forrásokhoz szinte lehetetlen egy kisvállalatnak ebben a környezetben hozzájutnia – ugyanis nem lehet például az ötéves növekedési feltételeket felvállalni. Országos probléma, de megyénkben különösen élesen jelentkezik a szakemberhiány, kiváltképp, mert a meglévő munkaerőt elszippantják a jobb feltételeket kínáló multik. Hátrányt jelent a hiányos szakképzési rendszer is, bár valami mintha elmozdulni látszana e téren. Rontja a vállalkozási körülményeket, hogy megszűnt a kötelező szakmai nyilvántartás. S riasztó az egyes területek infrastrukturális elmaradottsága – Csolnokról a 40 kilométerre fekvő Budapestre eljutni gyakran két órába telik.” Komparatív előnyök Forrás: ITDH, VG-gyűjtés

Kedvező infrastruktúra

Jelentős beruházások közelsége

Sok megfelelő zöldmezős terület

Ipari hagyományok

Képzett munkaerő

Vállalkozóbarát ipari parki és helyi vezetés

Ipari parki lehetőségek Néhány gyengeség Forrás: KEMKIK

Az innovációs központok hiánya

Kevés forrás áll rendelkezésre a kkv-k fejlesztésére

Az agrár- és élelmiszer-kereskedelmi infrastruktúrában, a mezőgazdasági feldolgozóiparban nincs, illetve gyenge a termelői érdekeltség, tulajdon

Szervezetlen a mezőgazdasági termelés

Alacsony az idegenforgalmi lehetőségek kihasználtsága

A vasúthálózatot a szélsőségek jellemzik

A Duna szállítási és kikötői kapacitása egyaránt kihasználatla Vélemény Galauner Magdolna. Az ITDH tatabányai irodájának vezetője. „Befektetői szemmel, a befektetők visszajelzése alapján Komárom-Esztergom megye üzleti környezetének országos viszonylatban kiemelkedő lehetőségei vannak, amelyek kedvező földrajzi fekvésének, fejlett infrastrukturális ellátottságának, nagy múltra visszatekintő és sokoldalú ipari bázisának köszönhetők. A megye húzóágazatait – az elektronikát, az autó- és gépipart, valamint feldolgozóipart – képviselő kis- és középvállalatoknak megfelelő szakmai tapasztalataik és referenciáik vannak, ezáltal lehetőséget teremtenek az újonnan letelepülni szándékozó vállalatokkal való beszállítói kapcsolatok kiépítésére. A helyi önkormányzatok nagyrészt nyitott és befektetőbarát politikája megkönnyíti és felgyorsítja a döntési és kivitelezési folyamatokat. A régiós munkaerő kreatív, nagy teherbírású, azonban több területen hiány tapasztalható a képzett szakmunkások, mérnökök számában. A problémát megoldandó több kezdeményezés született a közelmúltban, mint például a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása, illetve a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a műszaki képzés beindítása.”

Juhász József. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke „Komárom-Esztergom megyében valamelyest jobb a helyzet, mint más térségekben, miután a régiónak, de az országnak is ez a legdinamikusabban fejlődő megyéje. Ez némileg ugyan javítja az itteni kis- és középvállalatok körülményeit, de nem oldja meg a problémákat. Gondot jelent például a tőkehiány – kamaránk igyekszik újabb és újabb forráslehetőségeket felkutatni a számukra, hozzájárulva versenyképességük javulásához is. A meglévő 11 ipari parkba nagyon sok multi telepedett be, s vállalkozásaink közül mind több válik másod- vagy harmadkörös beszállítóvá. Emiatt sem roszszak a kereseti lehetőségek, s van fizetőképes kereslet, ez pedig jó a kereskedelmi ágazat szereplői számára, bár a kisebbeknek nem igazán. Minden harmadik-negyedik lakos egykori betelepülő (a bánya miatt kialakult iparosréteg képviselői), s a helyiekkel egymásra hatva nagyon kedvező szemléletet alakítottak ki, ami előreviszi a gazdaságot. Ugyanakkor a vállalkozóink közérzetét rontja, hogy a különféle országos hatóságok szinte pénzbehajtási szándékkal „molesztálják” őket, a nem vitatott ellenőrzések ilyen szemléletben zajlanak.”

Timo Kahelin. A Nokia komáromi gyárának igazgatója. „A kedvező földrajzi fekvés, a kulcsfontosságú európai, közel-keleti, afrikai piacok közelsége, a jó úthálózat, a meglévő közeli repülőterek és a képzett munkaerő, kiegészítve az ország politikai stabilitásával és a helyi önkormányzat pozitív hozzáállásával – e tényezők miatt esett a Nokia választása Komáromra. Előny az is, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a helyi hatóságokkal, önkormányzatokkal, és folyamatosan együttműködünk a város oktatási intézményeivel. Eddig már több mint 160 millió eurót ruháztunk be Komáromban. Problémákat nemigen látunk, ám az tény, nagyon fontos lenne a Komáromot elkerülő bekötőút mielőbbi elkészülte. Mindezek fényében nem véletlen, hogy további fejlesztéseket és létszámbővítéseket hajtunk vége: éppen ma avatjuk fel az új logisztikai központunkat. A tízmillió eurós új beruházás célja vevőink jobb kiszolgálása, a kiszállítás felgyorsítása és nem utolsósorban dolgozóink munkakörülményeinek a javítása. Elégedettségünket a várossal az is mutatja, hogy elkötelezetten támogatjuk a helyi iskolákat, könyvtárat, kórházat, munkatársaink önkétes munkával hozzájárulnak a környezet tisztán tartásához is.”

Schwarczenberger Tamás. A Güntner-Tata Kft. ügyvezető igazgatója. „Meghatározza saját és cégem közérzetét, hogy nagyon sikeres évet zárunk, és hogy sikerült két nagy beruházási projekthez is uniós, illetve állami támogatáshoz jutni. A folyamat során igen kedvező tapasztalatokat szereztünk, a kiírás, a feltételek, a döntés mind korrekt volt. Az idén a pluszmegrendelések miatt jelentősebb létszámbővítést hajtottunk végre, s igen nehéz volt megtalálni a megfelelő szakembereket, a mérnököket, az irodai, műszaki dolgozókat, a szakmunkásokat. A megye előnye, hogy sok olyan kisvállalatot találni, amely stabil beszállítóvá lehet, s partnerséget alakíthatunk ki velük. Cégünk végtermékében nagy ugyan az importhányad, de számos megyei beszállító dolgozik nekünk, hosszú idő óta. Be tudtunk indítani egyfajta együttműködést a tatai munkaügyi központtal és több tatai iskolával olyan oktatási modellek kialakítására, amelyek eredményeként megfelelő szakemberek állnak majd rendelkezésre. Ugyancsak a pozitívumok közé sorolnám az önkormányzat hozzáállását: igyekszik segíteni a vállalkozásoknak a bürokrácia mérséklése érdekében. Példaként említhető a különféle engedélyek kiadása.”

Kreitner János. A CSZ Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. ügyvezető igazgatója. „Miközben természetesen vannak megyespecifikus problémák, azért zömmel ugyanazokkal a gondokkal kell itt is szembesülnie egy kisvállalkozásnak, mint az országban másutt. Általában igaz, hogy a kis cégeknek nagyon nehéz fejlődniük, miután a technológiai hátrány miatt csekély a jövedelmezőség, nincs forrás beruházásokra – ez egy ördögi kör. Ezt tetézi a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és az állami elvonások alig elviselhető szintje. Ugyanakkor a különféle pályázati forrásokhoz szinte lehetetlen egy kisvállalatnak ebben a környezetben hozzájutnia – ugyanis nem lehet például az ötéves növekedési feltételeket felvállalni. Országos probléma, de megyénkben különösen élesen jelentkezik a szakemberhiány, kiváltképp, mert a meglévő munkaerőt elszippantják a jobb feltételeket kínáló multik. Hátrányt jelent a hiányos szakképzési rendszer is, bár valami mintha elmozdulni látszana e téren. Rontja a vállalkozási körülményeket, hogy megszűnt a kötelező szakmai nyilvántartás. S riasztó az egyes területek infrastrukturális elmaradottsága – Csolnokról a 40 kilométerre fekvő Budapestre eljutni gyakran két órába telik.” Komparatív előnyök Forrás: ITDH, VG-gyűjtés

Kedvező infrastruktúra

Jelentős beruházások közelsége

Sok megfelelő zöldmezős terület

Ipari hagyományok

Képzett munkaerő

Vállalkozóbarát ipari parki és helyi vezetés

Ipari parki lehetőségek Néhány gyengeség Forrás: KEMKIK

Az innovációs központok hiánya

Kevés forrás áll rendelkezésre a kkv-k fejlesztésére

Az agrár- és élelmiszer-kereskedelmi infrastruktúrában, a mezőgazdasági feldolgozóiparban nincs, illetve gyenge a termelői érdekeltség, tulajdon

Szervezetlen a mezőgazdasági termelés

Alacsony az idegenforgalmi lehetőségek kihasználtsága

A vasúthálózatot a szélsőségek jellemzik

A Duna szállítási és kikötői kapacitása egyaránt kihasználatla Vélemény Galauner Magdolna. Az ITDH tatabányai irodájának vezetője. „Befektetői szemmel, a befektetők visszajelzése alapján Komárom-Esztergom megye üzleti környezetének országos viszonylatban kiemelkedő lehetőségei vannak, amelyek kedvező földrajzi fekvésének, fejlett infrastrukturális ellátottságának, nagy múltra visszatekintő és sokoldalú ipari bázisának köszönhetők. A megye húzóágazatait – az elektronikát, az autó- és gépipart, valamint feldolgozóipart – képviselő kis- és középvállalatoknak megfelelő szakmai tapasztalataik és referenciáik vannak, ezáltal lehetőséget teremtenek az újonnan letelepülni szándékozó vállalatokkal való beszállítói kapcsolatok kiépítésére. A helyi önkormányzatok nagyrészt nyitott és befektetőbarát politikája megkönnyíti és felgyorsítja a döntési és kivitelezési folyamatokat. A régiós munkaerő kreatív, nagy teherbírású, azonban több területen hiány tapasztalható a képzett szakmunkások, mérnökök számában. A problémát megoldandó több kezdeményezés született a közelmúltban, mint például a Térségi Integrált Szakképző Központ létrehozása, illetve a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a műszaki képzés beindítása.”

Juhász József. A Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke „Komárom-Esztergom megyében valamelyest jobb a helyzet, mint más térségekben, miután a régiónak, de az országnak is ez a legdinamikusabban fejlődő megyéje. Ez némileg ugyan javítja az itteni kis- és középvállalatok körülményeit, de nem oldja meg a problémákat. Gondot jelent például a tőkehiány – kamaránk igyekszik újabb és újabb forráslehetőségeket felkutatni a számukra, hozzájárulva versenyképességük javulásához is. A meglévő 11 ipari parkba nagyon sok multi telepedett be, s vállalkozásaink közül mind több válik másod- vagy harmadkörös beszállítóvá. Emiatt sem roszszak a kereseti lehetőségek, s van fizetőképes kereslet, ez pedig jó a kereskedelmi ágazat szereplői számára, bár a kisebbeknek nem igazán. Minden harmadik-negyedik lakos egykori betelepülő (a bánya miatt kialakult iparosréteg képviselői), s a helyiekkel egymásra hatva nagyon kedvező szemléletet alakítottak ki, ami előreviszi a gazdaságot. Ugyanakkor a vállalkozóink közérzetét rontja, hogy a különféle országos hatóságok szinte pénzbehajtási szándékkal „molesztálják” őket, a nem vitatott ellenőrzések ilyen szemléletben zajlanak.”

Timo Kahelin. A Nokia komáromi gyárának igazgatója. „A kedvező földrajzi fekvés, a kulcsfontosságú európai, közel-keleti, afrikai piacok közelsége, a jó úthálózat, a meglévő közeli repülőterek és a képzett munkaerő, kiegészítve az ország politikai stabilitásával és a helyi önkormányzat pozitív hozzáállásával – e tényezők miatt esett a Nokia választása Komáromra. Előny az is, hogy nagyon jó a kapcsolatunk a helyi hatóságokkal, önkormányzatokkal, és folyamatosan együttműködünk a város oktatási intézményeivel. Eddig már több mint 160 millió eurót ruháztunk be Komáromban. Problémákat nemigen látunk, ám az tény, nagyon fontos lenne a Komáromot elkerülő bekötőút mielőbbi elkészülte. Mindezek fényében nem véletlen, hogy további fejlesztéseket és létszámbővítéseket hajtunk vége: éppen ma avatjuk fel az új logisztikai központunkat. A tízmillió eurós új beruházás célja vevőink jobb kiszolgálása, a kiszállítás felgyorsítása és nem utolsósorban dolgozóink munkakörülményeinek a javítása. Elégedettségünket a várossal az is mutatja, hogy elkötelezetten támogatjuk a helyi iskolákat, könyvtárat, kórházat, munkatársaink önkétes munkával hozzájárulnak a környezet tisztán tartásához is.”

Schwarczenberger Tamás. A Güntner-Tata Kft. ügyvezető igazgatója. „Meghatározza saját és cégem közérzetét, hogy nagyon sikeres évet zárunk, és hogy sikerült két nagy beruházási projekthez is uniós, illetve állami támogatáshoz jutni. A folyamat során igen kedvező tapasztalatokat szereztünk, a kiírás, a feltételek, a döntés mind korrekt volt. Az idén a pluszmegrendelések miatt jelentősebb létszámbővítést hajtottunk végre, s igen nehéz volt megtalálni a megfelelő szakembereket, a mérnököket, az irodai, műszaki dolgozókat, a szakmunkásokat. A megye előnye, hogy sok olyan kisvállalatot találni, amely stabil beszállítóvá lehet, s partnerséget alakíthatunk ki velük. Cégünk végtermékében nagy ugyan az importhányad, de számos megyei beszállító dolgozik nekünk, hosszú idő óta. Be tudtunk indítani egyfajta együttműködést a tatai munkaügyi központtal és több tatai iskolával olyan oktatási modellek kialakítására, amelyek eredményeként megfelelő szakemberek állnak majd rendelkezésre. Ugyancsak a pozitívumok közé sorolnám az önkormányzat hozzáállását: igyekszik segíteni a vállalkozásoknak a bürokrácia mérséklése érdekében. Példaként említhető a különféle engedélyek kiadása.”

Kreitner János. A CSZ Csolnoki Szerelvénygyártó Kft. ügyvezető igazgatója. „Miközben természetesen vannak megyespecifikus problémák, azért zömmel ugyanazokkal a gondokkal kell itt is szembesülnie egy kisvállalkozásnak, mint az országban másutt. Általában igaz, hogy a kis cégeknek nagyon nehéz fejlődniük, miután a technológiai hátrány miatt csekély a jövedelmezőség, nincs forrás beruházásokra – ez egy ördögi kör. Ezt tetézi a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és az állami elvonások alig elviselhető szintje. Ugyanakkor a különféle pályázati forrásokhoz szinte lehetetlen egy kisvállalatnak ebben a környezetben hozzájutnia – ugyanis nem lehet például az ötéves növekedési feltételeket felvállalni. Országos probléma, de megyénkben különösen élesen jelentkezik a szakemberhiány, kiváltképp, mert a meglévő munkaerőt elszippantják a jobb feltételeket kínáló multik. Hátrányt jelent a hiányos szakképzési rendszer is, bár valami mintha elmozdulni látszana e téren. Rontja a vállalkozási körülményeket, hogy megszűnt a kötelező szakmai nyilvántartás. S riasztó az egyes területek infrastrukturális elmaradottsága – Csolnokról a 40 kilométerre fekvő Budapestre eljutni gyakran két órába telik.” Komparatív előnyök Forrás: ITDH, VG-gyűjtés

Kedvező infrastruktúra

Jelentős beruházások közelsége

Sok megfelelő zöldmezős terület

Ipari hagyományok

Képzett munkaerő

Vállalkozóbarát ipari parki és helyi vezetés

Ipari parki lehetőségek Néhány gyengeség Forrás: KEMKIK

Az innovációs központok hiánya

Kevés forrás áll rendelkezésre a kkv-k fejlesztésére

Az agrár- és élelmiszer-kereskedelmi infrastruktúrában, a mezőgazdasági feldolgozóiparban nincs, illetve gyenge a termelői érdekeltség, tulajdon

Szervezetlen a mezőgazdasági termelés

Alacsony az idegenforgalmi lehetőségek kihasználtsága

A vasúthálózatot a szélsőségek jellemzik

A Duna szállítási és kikötői kapacitása egyaránt kihasználatla-->