Betegségben is rossz helyen állunk
A hazai népesség egészségi állapota a legrosszabb utat járta be a térségben. – írja a HVG.
Míg a hatvanas években a magyar mutatók az európai átlag fölött voltak, addig rendszerváltás idejére a magyarországi adatok a kontinens legrosszabbjai közé kerültek. Az elmúlt húsz évben nem sikerült javítani a 30-74 éves korosztály halálozási mutatóin. A nemek közötti élettartam-különbség a többi OECD-országhoz viszonyítva kiugróan magas: 8,3 év (az uniós átlag 6,2 év, Izlandon viszont mindössze 3 év). Még a daganatos megbetegedések gyászos mutatói között is van kiugró: Magyarország világelső a tüdőrák okozta halálesetek gyakoriságát tekintve. Jóllehet a fejlett országokban mindenütt a tüdőrák a daganatos megbetegedések listavezetője, a szakemberek drámainak tartják, hogy Magyarországon mind gyakoribb ez a betegség a nők körében. Ezért a dohányzás terjedését teszik felelőssé: 1984 és 2000 között a 35-49 éves nők körében megduplázódott a dohányzók száma. A tüdőrák egyébként nagy arányban végződik halállal, rendkívül gyors kifejlődése miatt ugyanis rendszerint későn fedezik fel.
Több külföldi példa mutatja, hogy ahol a kormányzat az életmódváltást, az egészséges táplálkozást népszerűsítő programokat indított, annak látványos egészségjavulás lett az eredménye. Nálunk az Orbán-kormány egészségügyi minisztere, Mikola István által indított népegészségi program tartalmazott ilyen, az egészségtudatosságra nevelésről szóló elemeket. Ám sem a Fidesz-időszakban, sem a baloldali koalíció idején, amikor kormánybiztosként Kökény Mihály folytatta a programot, nem állt rendelkezésre megfelelő költségvetési forrás, és nem készült még csak végrehajtási terv sem.
Az adatgyűjtés hiányosságai miatt ráadásul a szakemberek nem is rendelkeznek mindenre kiterjedő információkkal a hazai népesség egészségi állapotáról - árnyalta a képet Vitrai József, az Egészség Monitor Kutató és Tanácsadó Kht. ügyvezetője. Statisztika ugyanis kizárólag az egészségügyi rendszerrel kapcsolatba kerülő betegekről, illetve a halálozások okáról készül. A megoldás azonban már elérhető közelségbe került: az Európai Unió jövőre dönt arról a javaslatról, amely a népesség rendszeres egészségfelmérésének egységes szempontjait és módszertanát tartalmazza.
Mindenre azonban ez sem nyújt megoldást, továbbra sem tudni ugyanis, mi az a különösen romboló, sajátosan magyar együttese a népesség egészségét meghatározó pszichoszociális tényezőknek, amelyekkel magyarázni lehet a kedvezőtlen hazai mutatókat. Kopp Mária orvos, pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója és Skrabski Árpád szociológus, nemzetközi kutatásokra is hivatkozva azt feltételezik, hogy minél nagyobbak egy társadalomban a jövedelemkülönbségek, annál rosszabb a lakosság egészségi állapota és a halálozási arány. A rendszerváltás és a vele járó gazdasági és egyéb változások bonyolult hatása viszonylag hamar mérhetővé vált a magyar lakosság körében: 1988-ról 1995-re látványosan nőtt a közepes és súlyos depressziótól szenvedők aránya, elsősorban a 45 év feletti korosztályban.
