Egyre jobb a létesítményi háttér – 2014-ben vb-t rendezhetünk
2002 óta épült többek közt az egymilliárd forintos beruházással megvalósított Népstadion Gyakorló Jégcsarnok, illetve a 2,4 milliárd forintból felhúzott káposztásmegyeri (korábbi AstraZeneca) dupla jégcsarnok, de épültek hasonló létesítmények vidéken – többek közt Miskolcon, Debrecenben és Zalaegerszegen – is.
Bár a beruházások nem álltak le (2008-ban például feltehetőleg további két jégcsarnokot adnak át), újabb nagy lökést a sportág hazai fejlődésének az adna, ha Magyarország elnyerné a 2014-es A csoportos jégkorong világbajnokság (vb) rendezésének jogát – mondta lapunknak Kovács Zoltán a Magyar Jégkorong Szövetség titkára.
Hazánk az elmúlt három évben háromszor pályázott a vb-rendezésre, azonban sem a 2011-es sem a 2012-es, sem a 2013-as világbajnokság rendezési jogát nem sikerült elnyernünk. Elsőízben a szlovák pályázattal szemben maradt alul a magyar kandidálás, míg egy évvel később a finnek mellett döntött nemzetközi szövetség közgyűlése. A 2013-as világverseny helyszínéről az idén augusztusban született meg a döntés: ezúttal Magyarország a harmadik helyen végzett a szavazáson Svédország és Fehéroroszország mögött.
A magyar pályázat gyenge pontja minden esetben a székesfehérvári – második számú - helyszín volt, az itteni csarnok ugyanis alkalmatlan világbajnoki mérkőzések lebonyolítására, s épp ezért a városban egy teljesen új létesítmény felhúzására lenne szükség. Kovács Zoltán elmondta: az ideális megoldás egy olyan kiállító csarnok építése lenne, amit kisebb átalakításokkal jégkorong vagy éppen kézilabda mérkőzések rendezésére is alkalmassá lehetne tenni. Ehhez azonban – a mobil lelátók miatt - igen nagy belmagasságra és körülbelül 150-szer 100 méteres alapterületre lenne szükség.
Bár tervek már vannak a csarnok megvalósítására, a 4-7 milliárd forintosra becsült projekt ebben a fázisban megakadt. Az új fehérvári csarnok mellett egyébként a budapesti Papp László Sportarénában rendeznék a vb mérkőzéseit.
Kovács Zoltán kiemelte: a fővárosi létesítmény esetében jelentősebb beruházásokra nincs szükség, csak néhány mobil lelátót kellene elhelyezni, illetve az öltözők számát növelni. Hozzátette: számításaik szerint a jelenleginél körülbelül kétezer ülőhellyel többre lenne szükség, ugyanis így lehetne elérni az ideálisnak tekinthető 12 ezer fős kapacitást. A bővítés beruházásigénye nem haladja meg a 30 millió forintot, ez az összeg azonban a több eladott belépőnek köszönhetően nagy valószínűség szerint megtérülne.
A Magyar Jégkorong Szövetség a tervek szerint egyébként jövőre is megpályázza a vb rendezést. Kovács Zoltán elmondta: a következő esztendőben hazánknak azért lesz nagyobb esélye a korábbiaknál, mert az elmúlt években több jégkorong-nagyhatalom is megkapta a rendezés jogát, így ezek kiszálltak a versenyből.
Ráadásul 2014-ben téli olimpiai is lesz, s az ötkarikás játékok évében a legnagyobb eséllyel pályázó A-csoportos csapattal rendelkező országok hagyományosan nem kandidálnak. Épp ezért ezekben az esztendőkben a kisebb országoknak nagyobb esélyük van a rendezés elnyerésére, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a szintén olimpiai 2006-os esztendőben például Lettország adhatott otthont az eseménynek.
Egy A csoportos vb egyébként– hazánk kedvező elhelyezkedésének köszönhetően - több tízezer turistát vonzhat Magyarországra. Számos szurkoló érkezhet a környező országokból – elsősorban az A csoportos csapattal rendelkező Csehországból és Szlovákiából – de sokan jöhetnek a gazdagabb nyugat-európai és észak-amerikai államokból is.
Az esemény a sportág hazai fejlődésének is újabb lökést adhat: több országban – például a finneknél - is a vb bevételének visszaforgatása lendítette fel a jégkorongot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.