Erősödő uniós gázimportfüggőség

Közel harmadával javul az Európai Unió gázfelhasználásának a hatékonysága 2030-ig, viszont a mostani egynegyedről egyharmadnyira nő a villamos energia felhasználásának aránya a mostanihoz képest – áll az Econgas 2030-ig szóló gázpiaci előrejelzésében. Az igények kielégítésében a tagországok saját termelése és az unión kívülről érkező import is csökken, míg a norvégiai és az egyéb – még meghatározandó, vagyis egyelőre nem ismert – források szerepe nő. Az EU27 európai országokon kívüli szállításoktól való függősége az idei 41-ről 74 százalékra erősödik.

A következő 25 évben évi fél százalékkal nő az EU energiafelhasználása, a globális átlag 1,6 százalékra várható. Ezalatt 34 százalékkal javul az energiahatékonyság, jórészt az ezt célzó beruházásoknak köszönhetően. Az energiahordozókra vonatkozó számos előrejelzésnek közös az üzenete: még húsz évig a fosszilis tüzelőanyagok maradnak a meghatározók. S persze a gáz fog hódítani, főként „zöldtulajdonságai”, a meglévő hosszú távú importszerződések és felhasználásának kidolgozott technológiái miatt. Az EU27 2005-ben összesen 357 mtoe (millió tonna egyenérték) gázt használt fel, az Econgas szerint 2030-ban 625 millió mtoe-t fog, vagyis a növekedés 43 százalékos. Az igények gyakorlatilag minden fő felhasználási területen nagyobbak lesznek.

A kilencvenes évek óta az áramtermelésben is jelentősen nőtt a gáz szerepe; ma a gáztüzelésű erőművek adják az EU27 áramtermelésének a 20 százalékát az 1990-es 7,5 után. A jövőbeli igényt nagyban meghatározzák az adott EU-országok energiapolitikái, a nukleáris energiához fűződő viszonyuk és az is, mennyire tudják bevonni a megújuló forrásokat az áramtermelésbe. A gázszükségletet az olajnak és a szénnek a kereslete is befolyásolja.

Kínálati oldalon érdemes viszszatérni a fent említett „egyéb” szállítási kategóriára. Az ide történő besorolás lényegében azt takarja, hogy a teljes, 625 milliárd köbméteres 2030-as gázigényből jelentős tételről, 241 milliárd köbméterről ma nem tudható, honnan érkezik. Annyi a biztos, hogy az EU-n belüli gáztermelés folyamatosan esik, talán csak Norvégiában nő, s hogy csökken az unión kívülről hosszú távú szerződéseken várt import is. A különbözet forrása részben lehet Oroszország is; az előrejelzés csak a meglévő hosszú távú importszerződéseket vette figyelembe. Hasonló megfontolásból számíthatunk az öböl térségének, Észak- és Nyugat-Afrikának az exportőreire is. Látni kell viszont, hogy bár a világ 181,46 ezer milliárd köbméteres bizonyított gázkészlete mintegy 63 évnyi felhasználásra lehet elég, a lelőhelyek meglehetősen távol vannak Európától. Ráadásul az újabban feltárt lelőhelyekre is kontinensünktől egyre távolabb, illetve olyan helyeken bukkannak, ahonnan nehéz felhozni a szénhidrogént. Vagyis tartósan drága termelésre és szállításra kell felkészülni. VG

Nő a lakosság száma

Drága marad az olaj

A gázárak a piacon dőlnek el

Nő a környezetvédelmi tudatosság politikai és lakossági szinten is

Megmarad az energiatakarékosságra és a hatékonyabb felhasználásra való törekvé

Nemzeti szinten határoznak az atomenergia felhasználásáról

Bővül a megújuló energiahordozók kiaknázása

Nő a lakosság száma

Drága marad az olaj

A gázárak a piacon dőlnek el

Nő a környezetvédelmi tudatosság politikai és lakossági szinten is

Megmarad az energiatakarékosságra és a hatékonyabb felhasználásra való törekvé

Nemzeti szinten határoznak az atomenergia felhasználásáról

Bővül a megújuló energiahordozók kiaknázása-->