Padlón a burkolókőpiac
Az elmúlt években és a tavasszal tapasztalható folyamatos keresletnövekedést követően látványos visszaesés következett be a megrendelésekben. Lehangolónak értékeli az idei évet a térkőgyártók és -forgalmazók szempontjából Tápai Zoltán, a KK Kavics Beton Kft. értékesítési vezetője. A megrendelések visszaesése miatt a tavalyi fellendülést követően az idén legfeljebb a bevétel szinten tartását remélhetik az ágazat szereplői. Az elmaradt megrendeléseket részben a politikai ciklikusságnak tudja be a Kavics Beton értékesítési vezetője, amely a választási években általában konjunktúrát jelent az építőipar számára, míg a következőkben drasztikus visszarendeződés figyelhető meg az ágazatban.
A 2003–2004-es csúcshoz képest napjainkra mintegy tíz százalékkal esett a legnépszerűbb térkövek ára, a csökkenő megrendelések mellett a termelési kapacitás bővülése és a piac telítődése miatt – mondta el Tápai Zoltán. A gyártási kapacitás hirtelen emelkedését emelte ki Barabás Árpád, a Veszprém Beton alapítója is a közelmúltban tapasztalható árcsökkenés fő okaként. Az ezredfordulót követően folyamatosan bővülő kereslet hatására ugyanis az ágazat szereplői jelentős fejlesztéseket hajtottak végre; a Veszprém Beton például Kiskunlacházán épített új üzemet 900 millió forintból, amelyet tavaly tavasszal adtak át. A fejlesztéseknek köszönhetően a termelési kapacitás meghaladta a keresletet, kiélezett versenyt és árcsökkenést okozva.
A rendkívül nyomott ár jelentette kihívásra a minőségi, nagyobb árrésű termékek irányába való elmozdulással reagált a Kavics Beton. Az ebben a szegmensben képződő árrés még finanszírozni tudja az alaptermékeknél jelentkező veszteséget, amelyek piacán elkerülhetetlenül jelen kell lennie egy olyan méretű cégnek, mint a Kavics Beton – közölte Tápai Zoltán.
A Bugyi község külterületén található üzemében 60-70 főt foglalkoztató, német tulajdonban lévő, 15 százalék körüli piaci részesedésével a hat legnagyobb hazai gyártó közé tartozó cég tavaly 2,5 milliárd forintos bevételt ért el, az idén pedig ennek megismétlését tűzték ki
célul. Az 1998-ban létrehozott üzemben minden évben végrehajtanak kapacitásnövelő vagy a szolgáltatások kibővítését eredményező beruházásokat, az idén például antikolóberendezést állítottak üzembe, és fejlesztették a csomagolási technológiát, mintegy 300 ezer euró értékben. A Veszprém Beton vezetője is a minőség javításában látja a további fejlődés kulcsát, és a magyar magántulajdonban lévő, piacvezető szerepre pályázó társaságnál az ágazatban tapasztalható nehézségek ellenére az új stratégiának köszönhetően az idén is növekedéssel számolnak. A vállalat forgalma tavaly 1,33 milliárd forint volt, az idén 1,5–1,6 milliárd közötti bevétellel számolnak, igaz, a végeredmény nagymértékben függ attól is, milyen lesz az időjárás az év utolsó másfél hónapjában.
Tápai Zoltán szerint további árcsökkenés nem várható, mivel a jelenlegi költségek mellett úgy már nem lenne hasznuk a gyártóknak. Sőt, ha a költségek többségét adó két alapanyag, a kavics és a cement drágul, akkor a gyártók ezt kénytelenek beépíteni majd áraikba, még a várhatóan stagnáló piaci környezet mellett is.
Nyolc-tíz százalék körüli cementár-emelkedésre számít jövőre Barabás Árpád, ez arra vezethető vissza, hogy a környező országokban tapasztalható építési láz miatt olcsó cementet már nem lehet importálni, a hazai termelési kapacitás pedig nem képes kiszolgálni az igényeket. Az alapanyag drágulása miatt a Veszprém Betonnál biztosan lesz áremelés jövőre, amely a cement árának alakulását fogja követni – tette hozzá a cég alapítója.
Magyarországon évente mintegy 6-7 millió négyzetméter térkövet adnak el, a hazai gyártási kapacitás 70 százaléka hat nagy termelőtől ered, míg a fennmaradó részen további tucatnyi cég osztozik. A nehézségek ellenére egyelőre kitartanak a magyarországi gyártók, ám ha nem változik a helyzet, Tápai Zoltán szerint lesznek olyan vállalatok, amelyek beszüntetik a tevékenységüket.
Jelenleg több térkő készül Magyarországon, mint amennyit értékesíteni tudnak, a fennmaradó részt főleg a szomszédos országokban adják el. Romániába például évente több százezer négyzetméternyit szállítanak ki a hazai gyártók. A román piac a magas szállítási költségek ellenére azért is vonzó lehet, mert ott jelenleg magasabb az árszínvonal, mint Magyarországon.
Barabás Árpád szerint ugyanakkor a következő években tovább bővül a felhasználás, így néhány éven belül a kereslet utoléri a kínálatot.
