Ruttenstorfer: A szavazati korlát nem részvényesi, hanem állami akaratot tükröz
„Utóbbiak figyelik, mit tesz a Mol vezetése a részvényesi érték növelésére” – mutatott rá az OMV-vezér. Az ő kezükben van a Mol 10 százalékos szavazati korlátjának elmozdítása is, amelyet mellesleg nem a cég jelenlegi tulajdonosai alakítottak ki 1995-ben, hanem közülük csak egy, az akkor 87 százalékot ellenőrző állam. Állami akaratot, ezzel állami támogatást rejthet az a két évvel ezelőtti Mol–állam szerződés is, amely szerint a magyar társaságnak addig nem nőnek a bányajáradék-terhei, amíg valamely tulajdonosa át nem veszi a társaság ellenőrzését – mutatott rá Wolfgang Ruttenstorfer. Mindazonáltal még reménykedik, hogy maga a Mol-menedzsment is megváltoztatja a kérdésben az álláspontját.
Azt viszont kizártnak tartja, hogy az ügylet érdekében az osztrák állam kiszálljon az OMV-ből. Igaz, az esetleges cégegyesüléssel létrejövő új társaságban az osztrák államra a mostani 30 százaléknál kisebb hányad jut.
A Mol szerdán, az OMV csütörtökön hozta nyilvánosságra az első kilenc hónap eredményét. Az előbbi cég számaiban az OMV-vezér szerint főként a Közép-Európában erősödő verseny hatásai tükröződnek, az utóbbiéban a földrajzilag tágabb hatások, mivel magának az OMV-nek is kiterjedtebb termelési, finomítási és petrolkémiai portfóliója van. (Adózott eredményét rekordmértékben, 40 százalékkal növelte.) „A térségben erősödő versenynyomásnak s vele a mind szorosabbá váló orosz–német energiaipari összefogásnak az az üzenete, hogy a közép-európai vállalatoknak közösen kell megoldást keresniük” – jelentette ki.


