Szűkül az autópiac, vagy nem?

Fejlődésnek indult a magyar személyautó-piac – mutatják a JATO Dynamics piackutató cég által idézett forgalomba helyezési adatok, a kereskedők azonban az ellenkezőjét tapasztalják. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) összesítése szerint még mindig kevesebb autó talál gazdára a kereskedésekben, mint egy évvel korábban. A márkakereskedők úgy vélik, hogy egyebek közt azért van különbség a két statisztika között, mert igen erős a szürkeimport: különösen az értékes autókat vásárolják nagy számban külföldön, elsősorban Németországban.

A JATO Dynamics kimutatása szerint októberben 11,3 százalékkal több kocsi kapott rendszámot, mint egy évvel korábban. Mivel a JATO szeptemberben 3,8 százalékkal több új autó forgalomba helyezését regisztrálta, és október végéig összesen 144 206 gépkocsi kapott rendszámot, összegezve megállapítja, hogy a tízhavi szint már csak 4,3 százalékkal marad el az elmúlt év azonos időszakában regisztrálttól. Ez annak fényében látszik előrelépésnek, hogy az első hat hónapban 12,2 százalékkal szűkült a piac.

Az MGE összesítése azonban azt mutatja, hogy októberben csak 15 096 személygépkocsi kelt el, 3,8 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban. A legfrissebb adatok alapján pedig november első tíz napjában 16,4 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Magyarországon.

A magyar kereskedőket nem vigasztalja, hogy egy-két másik országban is estek az eladások, mert sokuk már a jövő évre sem mer tervezni. A márkakereskedői szerződéssel ugyanis komoly beruházási kötelezettségeket is vállaltak, és a hiteltörlesztésre valót nehezebben termelik ki, mint nyugati kollégáik.

A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) tegnapi konferenciáján egy kereskedő búsan megjegyezte: már nem is a modellekkel, hanem a kedvezményekkel folytatunk piaci versenyt. Mások pedig azt mondták lapunknak, hogy régen az

autóeladásból és a szervizből éltek, mára azonban a kényszerű kedvezmények miatt az értékesítésen nemigen marad haszon. Az egyre hosszabb szervizperiódusok miatt pedig olajcserére és kötelező átvizsgálásra is ritkábban jelennek meg az autók a műhelyekben. Így hát a gyárak folyamatos fejlesztése tulajdonképpen a kereskedők szervizeire üt vissza, és

a kereskedők egyik fő jövedelemforrásává a hitelközvetítés vált.

A költségek pedig folyamatosan nőnek, és idesorolják a kötelező továbbképzéseket is, amelyek díja szintén évről évre emelkedik. Hozzá kell tenni, hogy a gyárak által támasztott – egyébként ésszerű – követelmények bővülő körébe tartozik az is, hogy előírják a kereskedőknek, hány és milyen tesztautót kell tartaniuk, azokat milyen sűrűn cseréljék, és persze külön csereautókat is kell tartaniuk azok számára, akik a szervizben hagyják a kocsijukat. Egy-egy ilyen flotta fenntartása is komoly nehézséget okoz néhány – elsősorban kis forgalmú, vidéki – kereskedésnek.

Az értékesítési adatokat nézve figyelemre méltó, hogy a legkelendőbb márkák listájának tíz szereplője közül csupán kettő, a Volkswagen és a Chevrolet növelte eladásait a múlt hónapban, igaz, mindkettejük előrelépése igen jelentős volt. Mást mutat azonban a prémium autók forgalma: ezek közül csupán az Audi és a Saab eladásai csökkentek, ha októbert októberhez hasonlítunk, míg a BMW és a Mercedes igen jelentőset lépett előre.

Ami kontinensünket illeti, a 27 uniós ország szinte mindegyikében bővült a piac az elmúlt hónapban, csupán Finnország (–1,1 százalék), Németország (–4,1) és Írország (–5) regisztrált alacsonyabb számokat, mint 2006 októberében. Az év első tíz hónapját tekintve azonban Ausztria elmaradása 3,8, Németországé 7,6, Finnországé pedig 8,5 százalék, és még a vásárlóerejére végképp nem panaszkodó Luxemburgban is 5,2 százalékos volt a piacszűkülés.