Üzlet nélkül is járt a jutalék

A felek megállapodása alapján a munkáltató árbevétele után is járhat jutalék – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő jogvitában. Az ügy felperese fejlesztési és tanácsadási igazgató volt a cégnél. A felek a munkaszerződés megkötésével egy-idejűleg egy megállapodást is aláírtak. Ebben rögzítették, hogy a forgalom utáni javadalmazás külön táblázat szerint történik az árbevétel mértéke alapján, kifizetésére pedig az üzlet realizálása esetén kerül sor. Az igazgató munkaviszonyát a cég nem egészen két év után felmondta, volt vezetőjével azonban csak részben számolt el, így a jutalékot nem fizette ki számára.
Az igazgató a munkaügyi bíróságot kérte, hogy kötelezze járandóságának megfizetésére a munkáltatót. Az igazságszolgáltató fórum több mint hétmillió forint jutalékot ítélt meg neki. Indokolásában kifejtette, hogy a munkaszerződés és a megállapodás tartalmuk szerint egységesen értelmezendő. A felek nem kötötték ki, hogy jutalék csak akkor jár az igazgatónak, ha üzletet hoz, ezért arra alaptalanul hivatkozott a perben a cég.
A másodfokú bíróság megerősítette az elsőfokú döntést. Rámutatott: a felek szándéka megállapíthatóan arra irányult, hogy a felperes a vállalkozás nyereségéből, nettó árbevételéből részesüljön. Ennek nem volt feltétele, hogy az üzletszerzés kifejezetten a felpereshez kötődjön, és ez egyébként nem is volt elsődleges munkaköri kötelezettsége. A megállapodásból következően a cég tehát – az éves beszámolókból megállapítható eredmények figyelembevételével – köteles megfizetni a juttatásokat – szögezte le a másodfokú bíróság.
Az alperes az LB felülvizsgálatát kérte. Arra hivatkozott, hogy jutalék csakis a saját szerzésű ügyletek után járt a felperesnek a cég szándéka, továbbá a gazdaság legalapvetőbb törvényszerűségei szerint. Az LB azonban nem találta alaposnak érvelését. Hangsúlyozta: a bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a létrejött munkaszerződést, valamint a megállapodást egységesen kell értékelni, és a jutalékfizetési kötelezettség megítélése során a felek szerződési akaratának van elsődleges jelentősége. A cég által elfogadott javadalmazási rendszer szerint pedig a munkavállaló jogosult lehetett a jutalékra anélkül is, hogy maga szerzett volna üzletet. Ennek ellenkezőjét a felek nem kötötték ki, a megállapodás szövege a kifizetés feltételeként kizárólag az üzlet realizálódását jelölte meg. Így az LB hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet. KK