Céghalálozások korát éljük napjainkban

„Továbbra is úgy véljük, az idén akár a cégek négy százaléka is megszűnhet, azaz minden 25., év elején még működő vállalkozás év végére eltűnik. Igaz, a megszűnő mintegy 22-23 ezer társaság helyére várhatóan 35 ezer lép, így még nő is a vállalkozások száma” – véli Mikael C. Szabo, a Coface magyarországi országigazgatója. A céghalálozások oka az esetek 95 százalékában a fizetésképtelenné válás vagy a szándékos nemfizetés. Csupán a megszűnések öt százaléka tekinthető valós tevékenységbefejezésnek.

A rengeteg új cég alapításának hátterében gyakran nem az új vállalkozások létrehozása és beruházások állnak, hanem az a folyamat, hogy a megszűnő helyébe sok esetben két másik lép, s az egyikben a vállalkozás üzleti folyamatait viszi tovább a tulajdonos. Mint Mikael C. Szabo rámutat: idekapcsolódik az a probléma, hogy a hazai bíróságok – szemben a nyugati mintával – nem a gazdasági ügyletek valós tartalmát, hanem a formai megjelenését vizsgálják. Így, ha Magyarországon egy vállalkozó ugyanazon a telephelyen, ugyanazzal az ügyfélkörrel új céget indít és kijelenti, hogy az előző, fizetésképtelen társaságnak az új nem a jogutódja, megszabadul az adósságaitól. Ez a cégmegszüntetések egyik fő célja. A második társaságot a vállalkozók jellemzően az előzőből származó vagyon kimentésére használják fel. Így valójában a nagy mennyiségű megszűnés nem hoz igazi tisztulást a gazdaságba, s emiatt az úgynevezett csődmutatókat sem lehet komoly indikátorként kezelni.

A bedőlt cégek ki nem fizetett számlái pedig más vállalkozásoknál okoznak fizetési problémákat, s ez – végiggyűrűzve a gazdaságon – tovább erősíti a körbetartozást. Mindez amiatt alakulhatott ki, hogy roppant hiányos a jogalkotás e probléma kezelésének terén, hiszen a kormányok két évtizede nem tartják szükségesnek a rosszhiszemű cégvezetők valós megbüntetését – véli Mikael C. Szabo. Mint mondja, a 2006. július 1-jén hatályba lépett, úgynevezett „wrong full trading” azaz rosszhiszemű gazdálkodás ellen hozott jogszabály-módosítások kapcsán még egyetlen gazdasági vállalkozás tisztviselőjét sem ítélték el, s ez jól mutatja a jogszabály és a bíróságok hatástalanságát. VGyZs

A leírási veszteség így nálunk a legmagasabb az EU25-ben. Egy számla átlagos kiegyenlítése mára elérte a 100 napot, tehát túl van a kockázatkezelési szempontból még tűrhetőnek nevezhető 90 napos határidőn.

A leírási veszteség így nálunk a legmagasabb az EU25-ben. Egy számla átlagos kiegyenlítése mára elérte a 100 napot, tehát túl van a kockázatkezelési szempontból még tűrhetőnek nevezhető 90 napos határidőn.-->